Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
A PLÉBÁNIA ÉS A HÍVEK JOGI VISZONYLATA. Az újabb hazai egyházközségi szervezkedés sok örvendetes eredménnyel járt. Talán az intézmény aránylag fiatal voltának tulajdonítható, hogy vele kapcsolatban sokszor nem kifogástalan nézetek is felütik fejüket. Mindezekre más alkalommal1 igyekszünk némi világosságot deríteni. Az egyházközség éppenúgy a helyi egyház alakulatai közé tartozik, mint a plébánia, amellyel helytelenül szokták azonosítani.1 2 Még csak hangsúlyozni sem szükséges, hogy az egyházközség még oly fontossága sem halványíthatja el a plébánia jelentőségét. A plébánia, mint azt egyik főpásztorunk a plébániának szentelt egyik legutóbbi körlevelében találóan kifejtette, az Egyház sejtje, a katolikus élet gyújtópontja, az evangéliumi élet mustármagja, hiszen az egyes hivő elé az Egyház a plébánia képében lép, a plébánia nyújtja neki a rendes katolikus életet, a kegyelem eszközeit, az evangéliumi tanítást.3 A plébánia kifejezés többféle jogi rokonfogalmat takar. Talán nem felesleges, ha az alábbiak során azt vizsgáljuk, hogy a Codex szerint valamelyik jelentésében azonosítható-e a hívek korporativ egyesülésével. Kiindulópontul a plébánia többféle szójelentése szolgál. A paroecia szónak a kánonjogi nyelvben több jelentése van. Míg a régebbi jogban a ius commune szerint a beneficiális rendszer kialakulása után a plébániát nem lehetett a plébános beneficiuma nélkül elgondolni, újabban inkább arra van tekintettel a jog, hogy a (plébánia) egyházhoz állandóan alkalmazott papot a ius commune szerint a plébániai hivatalt kitevő jogosítványok megillessék.4 Ekként a Codex a kifejezést mindenekelőtt a plébániai hivatalra, vagy bene- ficiumra vonatkoztatja. így beszél a 451. c. 1. §-a a parochusról, akinek számára a paroecia, a plébánosi hivatal vagy javadalom adományoz1 V. ö. Móra: Az egyházi adó és az egyházközség alapkérdései az egyházi és a világi jog szerint. (Értekezések a Pázmány-egyetem egyházi jogi szemináriumából, igazgató: Notter Antal prof. Budapest 1941. Szent István- Társulat főbizománya.) 2 L. erre a fenti munkánk ezzel foglalkozó fejezetét (36. pont). 3 L. A Váci Egyházmegye Hivatalos Közleményei, 1940. évf. 1. sz. 1—6. lap. (7698/1940. sz.) 4 Schulte Joh. Friedrich : Lehrbuch des katholischen und evangelischen Kirchenrechts4, Giessen 1886, 99.
