Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei

366

ARTNER EDGAR

a III. század első feléből való palmyrai textil-leletek a legjelentékenyebbek1 A további szyriai leletek közül az első helyen még mindig az antiochiai kehely áll,2 de azonkívül elég gazdag már a feliratos emlékek száma is ;3 a művészetek közt pedig főleg a plasztika eléggé képviselt.4

6. Az Ázsia belseje felé eső keleti tartományokban is mind mélyebbre hatol a kutatás. A régi Seleukia-Ktesiphon helyén a mecset alatt V. századi ókeresztény bazilika maradványaira talált a csákány. Az onnét előkerült szent-szobor töredék egyetlen e nemben.5 Annak az újabban felvetett problémának, amely az ívbolt és a kupola eredetét ismét Rómában keresi, a a bizánci befolyáson kívül eső armeniai-georgiai egyházi építmények egyik

Mélanges de l’Univ. de St. Joseph de Beyrouth 1929, 3. — Du Mesnil du Buisson : La basilique chrétienne du quartier Karm-el-Arabis à Homs (U. o. 1931, 205.). — Butler H. C. : Early churches in Syria, 4th to 7lh centuries, Princeton Univ. 1929. — Lassus beszámolója a szyriai és kisázsiai bazilikákról :

IV. Congr. Roma 1938.

1 Pfister R. : Textiles de Palmyre, Paris 1934. (Service des Antiquités du Haut-Commissariat de la République Française.)

2 Riv. di arch, crist. 1929, 169. — Jerphanion : La calice d’Antioche à l’exposition d’art byzantine (Byzantion 1931, 613.). — U. a. : La voix des monuments-ban is.

3 Mouterde R. : Inscriptions greques (Comptes-rendus de l’Acad . . . 1929, 96. : berytusi [beyruti] keresztény szépíró és üveges felirata.). — Chabot J. B. : Inscriptions syriaques de Bennaoui (Syria 1929, 252.). — Jalabert L. et Mouterde R. : Inscriptions greques et latines de la Syrie, Tome I. Commagène et Cyrrhestique, Paris 1929. — Kirsch : Anz. f. chr. Arch. (Rőm. Quart. 1929, 459.: a suedai bazilika mozaikján olvasható CCPITOC KAI ZH ; minthogy a felirat ép, jelentése ez lenne : «Sergios, és ő él !» Lehet azonban a ZH talán személynév is?) — A «venite benedicti» szyr feliratról máshelyt megemlékeztünk. De itt említendő a római-szyr határ közelében talált nagy kereszt e szyr felirattal : «Ezt a keresztet Simon diakónus készítette». — Du Mesnil du Buisson : Inscription syriaque découverte en Haute-Djézirech (Bulletin de la Société nationale des Antiquaires de France 1937, 169.). — A római zsidó katakombák feliratai közül több említést tesz a libanoni Arca-ról (Phoenicia L), Alexander Severus szülőhelyéről. Ebből Frey arra következtet, hogy e császár pártfogása alatt Rómában az arca-i zsidóknak külön telepük volt. — Adun. 1930 ápr. 13. (Riv. di arch, crist. 1930, 315.) — Liturgikus vonatkozásról lásd Engberding Hier. : Die Kirche als Braut in der ostsyrischen Liturgie (Orientalia Christiana 1937, 5.).

4 Eisler R. : La prétendue statue de Jésus et de l’hémoroisse à Panéas (Rev. archéol. 1930, 18. —V. ö. Mély F. cikkét u. o. 145.). — Diehl : Argenteries syriennes (Syria 1930, 209., ahol nyolc ezüst áldoztatókanálról van szó.). — Sok keresztény lelet került napfényre a régi Epiphaneia-ból (Hamath, Syria IL), Aleppo közelében az Orontestől keletre. — Lassus J. : Inventaire archéologique de la région du Nord-Est de Hama (Inst. Franç. de Damas 1935—36. —

V. o. Riv. di arch, crist. 1936, 369.). — Lásd még Runciman Steven : Some remarks on the image of Edessa (Cambridge Historical Journal 1929-31.

III. 238.).

5 Meyer Ed. : Seleukia und Ktesiphon (Mitteilungen der Deutschen Orientalischen Gesellschaft zu Berlin 1929, 1.). — Általános vonatkozású munka a továbbiakra Strzygowski : Asiens bildende Kunst, Augsburg 1930.