Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
360 ARTNER EDGAR dést1 is felülmúlta aztán a betlehemi születési-bazilika körül Vionnet és az angol tudósok között támadt véleményeltérés, amikor ez utóbbiak nézetét P. Vincent is magáévá tette. Vionnet szerint ugyanis a Hadrianus építette Venus-Adonis kerektemplomot alakították át keresztény szentéllyé még az üldözések korában. A második templom Caracalla idején épült nyolcszegletű kupolás építmény volt, amelyet Diocletianus idején romboltak le. 326-ban Nagy Constantinus és Szent Helena építtette az újat, amely az 529-i szamaritánus-lázadáskor leégett, de Justinianus császár nyomban restauráltatta. A történeti és építészeti bizonyítékokkal támogatott véleményt azonban nem fogadták el általánosan. így Kirsch megállapításai szerint a betlehemi bazilika átriuma ugyanolyan volt mint Nagy Costantinus nyugati hasonló építményeié. A hajókhoz eredetileg nyolcszegletű memoria csatlakozott a születési barlang felett bémával, míg a háromapszisos befejezés Justinianus korából való.2 — templomról : Nea Sión 1929, 3., 65., 192. — Bijvank W. : Die Grabeskirche in Jerusalem und die Bauten am Grabe des hl. Felix bei Nola in Kampanien (Byzantinische Zeitschrift 1929-30, 547.). — Krautheimer R. : S. Stefano Rotondo a Roma e la chiesa del S. Sepolcro a Gerusalemme (Riv. di arch, crist. 1935, 51.). — Stuhlfauth G. : Konstantins Bauten am Heiligen Grab in Jerusalem (Theologische Blätter 1937, 177.). — Marangoni Luigi : La chiesa del S. Sepolcro in Gerusalemme, Custodia di Terra Santa 1937. — Vincent L. H. : L’église du Saint-Sépulcre en péril (Comptes-rendus de l’Academie des Inscr. et B.-L. 1938, 426.) 1 Wilmart A. : Un nouveau témoin du «Breviarius de Hierosolyma» (Revue Biblique 1928, 101.). — Dunkel Fr. : Der Oelberg (Das Hl. Land 1929, 130.). — Thomsen P. : Das Stadtbild Jerusalems auf der Mosaikkarte von Madaba (Zeitschrift d. Deutsch. Palästinaver. 1929, 232.). - Mader A. E. : Byzantinische Basilikareste auf dem Tempelplatz in Jerusalem (U. o. 1930, 212.). — Schneider A. M.. : St. Peter in Gallicantu (Or. Christ. 1930, 175. és Das Hl. Land 1931, 19.). — Ugyanarról v. ö. Vincent: Revue Bibi. 1930, 226. és Power E. : Biblica 1931, 411. — U. a. : The upper church of the Apostles in Jerusalem and the Lateran sarcophagus No 174. (U. o. 1931, 219.) és Stegensek : Or. Christ. 1911, 272. — Joachim Jer.: Das neugefundene Höhlen-Baptisterium bei Jerusalem, Cambridge 1931. — Bagatti B. : Tempera dell’antica basilica di Getsemani (Riv. di arch, crist. 1938, 153.). — Baldi : La tomba di David e il Cenacolo (Studi Francescani 1938, 193.) — Golubovich G. : II santo Cenacolo, sua autenticità e sue divine prerogative, Firenze 1938. 2 Az 1927-i földrengés miatt szükségessé vált restaurálás terelte rá a figyelmet. — Jaeger Roland : Die Bronzetüren von Betlehem (Jahrb. des Deutsch. Arch. Inst. 1930, 91.). — Dalman Gustav : Einige Bemerkungen zur Geburtskirche in Betlehem (Festgabe V. Schultze, Stettin 1931, 103.). — Hamilton R. W. : Excavations in the atrium of the church of the Nativity (The Quart, of the Dep. of Ant. in Pal. 1933, 1.). — Baumstark A. : Die Grabungen in der Geburtskirche zu Bethlehem (Or. christ. 1934, 268.). — Themeles T. P. a betlehemi bazilika mozaikjáról : Nea Sion 1934, 388. — Kirsch : Anz. f. chr. Arch. (Rőm. Quart. 1934, 359.). — Harvey W. : Report on the Church of the Nativity in Bethlehem, Oxford 1935. — U. a. : Structural survey of the church of the Nativity Bethlehem, u. o. 1935. — U. ft. : The early Basilica at Bethlehem (Palestine Explorations Fund 1936, 34.). — Vincent H. : La basilique de la Nativité à Bethléem (Comptes-rendus de l’Acad. des Inscr.
