Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
az ifjak pedig a változást kívánják. Minden ember kezdetben az ifjak pártjához tartozik, lassan azonban a másik párt felé érik és haladottabb korban az élet más oldalát, más érdekeit kezdi megismerni. Éppen ezért merev és áthidalhatatlan ellentétről nem lehet szó és az államférfiúnak arra kell törekednie, hogy a szembenálló eszmék közti közvetítéssel egy magasabb eszmét segítsen létrehozni.1 Intézmények és formák egymagukban azonban még nem hozzák létre a jobb állapotokat, szükséges, hogy az erre való készség meglegyen a lelkekben. A magasabb kulturális élet és jólét feltétele — mondja Széchenyi — «ha mindegyik természeti szabadságának egy részét a társaságbeli szabadság megnyerése végett feláldozza». Így támadtak társaságok és országiások. Ebből az egyesülésből («concentratio = középesülés») származik a nemzetiség és ebből a nemzeti erény.1 2 Müller szerint, ha az igénylőt és a termelőt ugyanaz a hazafias érzés hatja át, valósággá válik a nemzeti élet eszménye, amely mindkettő legfőbb java.3 Érdekes, hogy Széchenyi és Müller ugyanabban az értelemben használják a nemzetiség (Nationalität) szót. «Ha nemzeteket egyes személyekkel hasonlítunk össze, akkor a nemzetiség nem egyéb, mint rokonok közti szeretet, barátság s a familiabeli becsület fenntartását eszközlő ébredség.»4 Müller szerint az alattvalók közti igazi, bensőséges kapcsolat a nemzetiség (Nationalität)5 és egy egész előadást szentel annak a gondolatnak kifejtésére, miként fejezhető ki az állam természete a családnak természetes, a föld minden népénél közösen megtalálható alkotmányában.6 Egyek abban is, hogy e tekintetben az angol nemzetet tartják példaképnek. Széchenyi már ifjúkori leveleiben csodálattal ír az angol életben mindenütt megnyilvánuló nemzeti karakterről. Müller számára a legnagyobb nemzetiség, amelyet ismerünk a britt7 és az angol ipar legyőzhetetlensége is szerinte abban rejlik, hogy termékeiben valami igazán nemzeti jellegű gazdasági érték nyilvánul meg. Ez az oka az anglomániának is, vagyis az angol szokások, alkotmány stb. utánzásának.8 Ez utóbbit természetesen nem tartja egészséges dolognak s az ilyen idegenmajmolás legjobb ellenszerének azt tartja, ha a nemzetben saját hagyományainak és szokásainak szeretetét ápolják.9 Széchenyi már 1815-ben írja, hogy az angolok utánzása a legügyetlenebb dolgok egyike volna, amit csak tehetnénk.10 Viszont természetesnek és szük1 Müller, Elemente, id. kiad. I. 91. és kk. II. 2 Hitel, id. kiad. 172. kk. 11. » Elemente I. 384. 1. » Hitel 163. 1. 6 Elemente I. 396. 1. * U. a. V. előadás. 7 U. a. I. 396. 1. 9 U. a. I. 381. kk. 11. 9 Elemente I. 381. és kk. II. 10 Levelei szüleihez. Id. kiad. 173. 1. SZÉCHENYI ISTVÁN ESZMEVILÁGÁNAK ROMANTIKUS GYÖKEREI 353 Theoíogia. 23
