Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
338 GRUBER MIKLÓS és családjának is barátja, lelki vezetője lett és ez a kapcsolat az ő életében is fordulatot jelentett. Széchenyi Ferenc azelőtt is vallásos ember volt. Arra, hogy gyermekeit is vallásosan nevelte, István fiának leveleiben fogunk bizonyítékokat találni. Hofbauer őt nem térítette meg, de vallásosságát aktívabbá és gyakorlatiasabbá tette. Az egyszerű szerzetes a bécsi kongresszus idejében és az utána következő esztendőkben igen fontos, sőt irányító szerepet játszott az akkor vajúdó egyházpolitikai törekvésekben. Consalvi bíboros államtitkár és Severoli bécsi apostoli nuncius igen gyakran kérték ki véleményét és cselekedtek az ő tanácsai szerint. Ő volt a lelke Bécsben annak az iránynak, amely a Dalberg— Wessemberg-féle schismatikus törekvésekkel szemben Róma tekintélyét és az egyházi fegyelmet akarta helyreállítani. Az ő gyakorlati tanácsai szerint dolgozott Schlegel Frigyes Frankfurtban mint a Bundestag osztrák követségének titkára, Müller Ádám Drezdában mint osztrák főkonzul több más egyházi és világi munkatárs segítségével. Ebbe a munkába kapcsolta be most Széchenyi Ferencet is. Az előkelő főúr, aki a forradalmi katasztrófák hatása alatt már rég kiábrándult a felvilágosodás eszméiből, szívesen bocsátotta a Hofbauer-kör rendelkezésére nagy tekintélyét, kitűnő összeköttetéseit és vagyonát, hiszen az ő munkájuk éppen azoknak a gondolatoknak megvalósítására törekedett, amelyeket ő vallott egyházról, államról, társadalomról.1 Egyes alkalmi segítségen kívül (vallásos, egyházias szellemű kiadványok, futárok utazási költségeinek fedezése) állandó jellegű támogatást nyújtott azzal, hogy házát a katolikus szellemű törekvések központjává tette,1 2 kitűnő összeköttetéseivel jó hírszolgálatot tudott fenntartani és előkelő barátai révén sok ellenséges törekvést meg tudott akadályozni. Elveit irodalmi úton is terjeszteni akarta, egy értekezést írt német nyelven a korszellemről,3 de nem nyomatta ki. Nagy áldozatkészséget tanúsított azonban mint irodalompártoló. Saját költségén nyomatott ki vallásos tartalmú munkákat s maga küldötte el szétosztás végett a püspököknek.4 A bécsi romantikusok közül különösen a Schlegel-családdal voltak bensőséges kapcsolatai. Schlegel Frigyes felesége hónapokig lakott az ő házában és a grófnéval, valamint a család többi tagjaival is meghitt barátságot kötött. Amikor pedig Schlegelné követte férjét Frankfurtba, ő levelezett a gróffal és családjával. Ő ír férje helyett is, beszámol a Bundestaggal kapcsolatos eseményekről és különböző javaslatokat tesz. Széchenyiék közvetítették az érintkezést a Hofbauer-kör többi tagjával, amint ez Schlegelné egyik leveléből kitűnik : «Majd minden barátunk 1 L. Gruber Miklós : A keresztény világkép a bécsi romantikában. Bp 1939. 3. 1. 2 A bécsi Széchenyi körről I. Gillemot Katalin : gróf Széchenyi Ferenc és bécsi köre. Bp. 1933. 21. és kk. II. 3 Fraknói Vilmos: gróf Széchenyi Ferenc. Bp. 1902. 349. és kk. 11. 4 Gillemot Katalin id. m. 48. és kk. I.
