Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Péterffy Gedeon: A regula és Szent Tamás. (Folyt.)

A REGULA ÉS SZENT TAMÁS

31

címmel idéz.1 Nyilvánvaló az is, hogy mikor a szerzetesi életet kellett megvédenie, akkor szinte önkéntelenül a bencés hagyományokból is merített és még egy olyan sajátosan bencés eredetű intézményt, mint az oblátusi intézmény, készségesen és hathatósan megvédelmezett.

Hogy Szent Benedek személye iránt milyen megkülönböztetett tisztelettel és szinte gyermeki hódolattal viseltetett, az kitűnik a vitairatokon kívül egyéb munkáiból is. Szent Benedekről tartott ünnepi szentbeszédében a szentlecke szavainak «Dilectus Deo et hominibus» (Eccli. 45, 1.) magyarázata kapcsán Mózessel állítja párhuzamba és hat okot is felsorol, amiért Mózest Szent Benedek előképének lehet tartani. Beszédét ezzel foglalja össze : «Ille fuit Moyses re et nomine, et iste Benedictus re et nomine ; fuit enim assumptus de aquis carnalis concupiscentiae».1 2 Amint már fentebb utaltunk erre, más alkalommal pedig Keresztelő Szent Jánossal állítja párhuzamba : «Inveniuntur aliqui statim a pueritia ad statum religionis, qui est perfectissimus, convolasse ... sicut Beatus Joannes Baptista et Beatus Benedictus».3 Mikor az oblátusi intézmény védelmében ír, akkor is Keresztelő szent Jánossal együtt idézi Szent Benedek példáját és szokatlan eréllyel fordul szembe a támadókkal : «Profanam conclusionem pueros stultitiae arguentem, piorum aures ferre non valent. Quis enim puerum Benedictum stultitiae argui patiatur, quod relicta domo rebusque patris, soli Deo placere desiderans sanctae conversationis habitum et desertum quaesivit? Quis nisi haereticus blasphemet Joannem Baptistam?»4

Szent Tamás szintén felveti a misztikus teológiának azt a hagyományos problémáját, hogy vájjon Szent Benedek abban a látomásában, amelyről Nagy Szent Gergely beszámol (Dial. 11. c. 35.), látta-e az istenséget?5 Szent Tamás óvatosan felel és tagadó választ ad, mert szerinte nem magát az Istent látta, hanem isteni megvilágosítás erejében többet látott, mint általában az emberek látni szoktak. Ha el is vitatja Szent Benedektől ezt a nagy privilégiumot, amelyet némely teológus megengedett, mégis mint a tökéletességnek és életszentségnek kimagasló példáját idézi őt, aki már gyermekkorában túlszárnyalt a tökéletességben sok más embert.6

A szerzetességgel és lelkiélettel kapcsolatos kérdéseket Szent Tamás feldolgozta legnagyobb teológiai munkájában, a Summa theologicában is, amint ezeket a helyeket fentebb már idéztük. A Summa által váltak

1 Quodl. IV. q. 12. a. 23.

2 In festo S. Benedicti serm. 30. 31. Opera omnia, tom. XV. (ed. Parmae) p. 211.

3 Quodl. V. q. 11. a. 21. ad 1. 211. o.

1 Contra pestiferam cap. 13. 308. o.

6 Utrum Beatus Benedictus viderit divinam essentiam? Quodl. I. q. 1. a. 1. 2—3. o. — Sum. theol. II—II. 180, 5 ad 3.

s Contra pestiferam cap. 7. 286. o. Quodl. V. q. 11. a. 21. ad 1. 211. o. — Sum. theol. II—II. 189. 1 ad 2.