Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
310 MESZLÉNYI ANTAL elégedve, csupán azt nem érti, hogy miért kezdik itt később a tanévet, mint másutt? Megjegyezte még, hogy a rektor lelkiismeretesen ügyeljen arra, hogy a tanárok az Egyház által helyeselt és kifogástalan tantételeket hirdessenek, továbbá kötelességévé tette, hogy a királyi rendeleteket szigorúan megőrizze.1 Felülvizsgálta a kongregációk albumait is s a kongregációkat jóváhagyó pápai iratokat. Ezeket szintén rendben találta s névaláírásával ekként záradékolta : a nagy múlttal bíró kongregációt elfogadom s működését továbbra is engedélyezem.1 2 Ezt a megjegyzést nem bírta a rektor bírálat nélkül hagyni, mivel szerinte a püspök ismét oly jogot követelt magának, mely sérti XIV. Benedek pápától nyert privilégiumot, hiszen a kongregációkat ő engedélyezte, tehát a püspöknek nem állt jogában felette joghatóságot gyakorolni s ennek következtében, működését továbbra is megengedni. Az ilyen eljárást a pápától nyert privilégiumba való illetéktelen beavatkozásnak kell tekinteni.3 Ezzel lezáródott az egyetem vizsgálata. Következett a vele szorosan összefüggő konviktus szemléje, mely intézmény egészen külön épületben volt elhelyezve. Regense P. Knall volt, helyettese pedig P. Abbt Ferenc subregensi minőségben. Emellett praefektusa volt az egyetemi konviktoroknak, kiknek tanulmányaik segítésében még a német nyelvet adta elő. Másodpraefektusként szerepelt P. Rezner István, ki viszont a tanulmányi felügyelet mellett a magyar nyelvet gyakoroltatta a gimnazistákkal. Knall előadása szerint az intézetben kétféle hely volt, ú. m. alapítványos és fizetéses. Az előbbi terhére felvehető növendékek száma az alapító oklevélben meg volt határozva. Fizetéses helyre annyi jelentkezőt vehetnek fel, amennyi férőhely akadt. Az utóbbiaknál azonban gyakran előfordult az az eset, hogy rendetlenül fizettek, ami nagy gondot okozott a regensnek. Ezután sorra veszi az egyes alapítványokat,4 s itt azt a nehézséget említi meg, hogy az ezekből befolyó tőkék ki vannak helyezve 4—6%-os kamatra, amit egyes adósok vagy egyáltalán nem akarnak fizetni, sem a náluk elhelyezett tőkét visszafizetni, mások pedig késedelmesen tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek, ami szintén a konviktorok eltartásának a rovására esik. Ezért kénytelenek néha kevesebb növendéket felvenni, mint amennyit az alapítólevél előír. A konviktus alapító és jóváhagyó okmánya szerint az intézmény a helybeli jezsuitákra van bízva, anélkül, hogy az intézet vezetésébe, vagy felügyeletébe a társaságon kívül, nem értve ide az Anyaszent- egyház és a magyar állam legfőbb fejét, bárkinek beleszólása lenne. A Jézustársaság eme jogát, mint Knall is elismeri, a magyar egyházfők 1 Orsz. Lvlt. : u. o. Infomatio etc. Prileszky beszámoló levele P. Hämerlhez. Kassa 1771. aug. 16. 2 U. o. 3 U. o. ‘Lásd ezeket Farkas R. : i. m. 116—117. 1.
