Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
304 MESZLÉNYI ANTAL nyomtatott tankönyvet használni s ha ilyen nem volt, saját előadásait kellett megjelentetnie. Újdonság volt, hogy a filozófia egész rendszerét fel kellett ölelnie s a legújabb irányzatokat is letárgyalnia. A teológián 1752-ig Aquinói Szent Tamás Summája volt a vezérfonál, most ellenben elvesztette kizárólagosságát. A dogmatikában a délelőtti tanár köteles volt előadásait diktálni, azonban, hogy hiábavaló okoskodásokba ne tévedhessen, tételeit köteles volt jóváhagyásra bemutatni. A délutáni előadónak már államilag is jóváhagyott tankönyvet kellett használnia s ettől nem volt szabad eltérnie. Az eddigi gyakorlatok, vitatkozások és ismétlések továbbra is érvényben maradtak, de fel kellett ölelniök az újabb racionalista áramlatok dogmatikai cáfolatát. A tervezet szerint a szentírás magyarázatát meg kellett előznie az elméleti szabályok leadásának s csak ezután következhetett a Genesis-sel a szentkönyvek ismertetése, hol a sensus litteralis és az antilogiák megoldása volt a legfontosabb. Ugyancsak az egyházjognál is előbb általános bevezetőt kellett adni a jogtudományba s a birodalmi jog ismeretébe s csak ezután következhetett a tulajdonjképeni egyházjog. A canditatus tanfolyamba utalt egyháztörténelemről meg kell jegyeznünk, hogy azt a tervezet a világtörténelemtől szétválasztotta csupán mindkettőnél a tanár maradt azonos. Délelőtt a teológusoknak adta elő az egyháztörténelmet, délután pedig a jogászoknak a világit, mindkettőt századonkint taglalva s az egyes fejezetek végén a kritikus kérdéseket kellett vizsgálat alá vennie. Nálunk ekkor még nem lévén külön jogi fakultás, így a világtörténelem tárgyalása is elesett. Végül az ékessszólástannak az lévén a célja, hogy jó szónokokat képezzen ki, a tervezet előírta, hogy kiváló német mintákat kell olvastatni s a hallgatókkal minden második héten német prédikációt készíttetni. Lényeges újítás történt az egyetemek igazgatásában is. A jezsuita rendszerűek élén eddig a generálistól, illetve a tartomány provinciálisától határozatlan időre kinevezett Rector Magnificus állt. Felelősséggel nem tartozott másnak, mint megbízójának és az uralkodónak. Most pl. Mária Terézia Csáky prímást nevezte ki Magyarország területére a tanulmányok felügyelőjévé s felhívta őt, hogy a szintén kinevezendő tanulmányi igazgatókkal együtt rajta legyen, hogy az új tantervi rendszert Magyarország egyetemein és akadémiáin megtartsák.1 Már most a prímás felszólította P. Kéry nagyszombati rektort, hogy ismertesse saját véleményét e reformokkal kapcsolatban. Nincs arról tudomásunk, hogy ebbe a tárgyba beleszólt volna az akkori kassai egyetem rektora. Nagyon valószínű, hogy mielőtt Kéry memorandumát 1753 júl. 4-én beterjesztette volna a prímáshoz, vele is megtárgyalta a kérdést. Ennek eredményeképen válaszolhatta, hogy a bécsi tervezet legnagyobb részét itt is meg lehet valósítani, de vannak olyan előírások 1 Szentpétery I. : i. m. 28. 1.
