Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
SZENT PÁL LEVELEINEK ÓSZÖVETSÉGI IDÉZETEI 291 következményes értelemben veszi, amikor arról a lelki békéről beszél, amelyet az Úr Jézus kereszthalála minden ember számára megszerzett. Szorosan vett idézésről azonban nincsen szó. 2, 20-ban az apostol az Úr Jézust az egyház szegletkövének (àxgoyovtaïoç) nevezi, Íz. 28, 16. kifejezését a Hetvenes görög szöveg szerint az Üdvözítőre alkalmazva. Izaiás gondolata a következő : míg a gonoszok a saját hazugságokban bíznak, az igazak számára az Úr oltalma az a szegletkő, mely egyedül képes a választott népet igazán megvédelmezni Szennacheríb asszír nagykirálynak 701. esztendei jeru- zsálemi ostroma idején. Tipikus értelemben a szegletkő a Messiás, az egyház legfőbb védelmezője és támasza. Szent Pál ezt a tipikus értelmezést követi, mely már az evangéliumokban is megtalálható. V. ö. Mát. 21,42 ; Mk. 12,10. 11 ; Luk. 20, 17 ; ezenkívül Csel. 4, 11 ; Pét. 1.2,4. 7. Sok nehézséget okoz e levél magyarázatában 4, 8., ahol Szent Pál dió teyei szóval Zsolt. 68, 19. idézését vezeti be, de mind a héber szövegtől, mind a vele megegyező Alexandriai fordítástól eltérő szövegalakban. Az apostol idézete így hangzik : «Felmenve a magasba fogva vitte a zsákmányt, Ajándékokat adott az embereknek.» Az idézet első része szószerint megegyezik az említett két szöveggel, a különbség csak az, hogy Szent Pál a második személy helyett harmadik személyt használ. A vers második része azonban TM szerint így hangzik : «Ajándékokat fogadtál el az emberek között» (nrjpb □Hits rïtritt) ; a Hetvenes fordítás is szószerint követi ezt a szöveget : elaßeq óó/zara év áv&QÓmw. A zsoltárvers a szövegösszefüggés szerint Jahve diadalmenetének a leírásához tartozik, aki ellenségeinek legyőzése után mint diadalmas hadvezér visszatér a Sión hegyére, magával viszi a legyőzött ellenséges királyokat vagy (más, talán valószínűbb magyarázat szerint) a választott nép megszabadított gyermekeit, és szentélyében az emberek hódolati ajándékait, a neki bemutatott áldozatokat fogadja. A np_b (^.a/ißavm) ige jelentése : «kapni», «elfogadni», — nem pedig «adni» ; az utóbbi jelentést e helyen az is kizárja, hogy az Isten az ajándékokat a“S'3, év áv&Qwnw, az emberek között, nem pedig az emberek számára fogadja. —Szent Pál 4, 7-ben azt tanítja, hogy mi keresztények minden kegyelmet Krisztus ajándékozásának a mértéke szerint kaptunk, és ezt a nagy igazságot egy ószövetségi zsoltárversnek olvasói nagy része előtt ismeretes, hasonló szavaival fejezi ki. E célból azonban a vers második felének az igéjét megváltoztatja. Az apostol ezt a zsoltárhelyet nem bizonyításra, hanem a saját gondolatának kifejezésére használja fel.1 1 Bisping a nehézséget úgy oldja meg, hogy az év áv&gánw kifejezést így fordítja : az emberek számára. (Erklärung der Briefe an die Epheser, Philipper und Kolosser. Münster, 2. kiad. 1866. 93—95. I.) Ez azonban erőltetett magyarázatnak látszik. 19*
