Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia

kötetében a liturgia irodalmát ismertette ; most megjelent 2. és 3. kötetében a liturgikus törvényhozásról tárgyal. Anyaga megegyezik azzal, amit a tan­könyvek (nálunk Mihályfi) az alapfogalmak közt szoktak megbeszélni. Elő­adása részletes és kimerítő, a kérdéseknek történelmi távlatát is megadja. Nagyon értékes összefoglalásban mutatja be a liturgikus jogalkotás kialakulá­sát az apostoli időktől kezdve. Foglalkozik azokkal a tévtanokkal, melyek a liturgia rendezésében a világi hatalmat és a híveket is jogalkotó tényezőkké akarják tenni. A fennálló jogot az új Codex és a vonatkozó döntvények alapján ismerteti. A rubrikáknak mindig parancsoló jelleget tulajdonít, kivéve, ha a szöveg maga kifejezetten csak ajánlást, tanácsot tartalmaz. Ennek bizonyítása azonban, szerintem, neki sem sikerült. Könyve iskolai és kézi használatra egyformán ajánlható. Kühár Flóris. Dr. Angela Hämel-Stier: Das Seelenleben der hl. Johanna Franziska von Chantal. Würzburg. Becker. 1937. 68 1. A szerző megírta Szent Franciska életrajzát és alkalmat talált kuta­tása közben arra, hogy ennek a rendkívüli, kedves szentnek lélekrajzát is vázolja a modern lélektan módszereivel. Szent Franciska lelkivilága sok szempontból érdekes. Meg lehet figyelni benne a kornak, kora humaniz­musának, társadalmi helyzetének mérkőzését a kegyelem időfeletti áramá­val ; rá lehet tapintani arra a pontra, mikor a kegyelem jóformán empiriku­san észlelhetővé válik. Ez a lélekrajz azért is érdekes, mert voltakép két lélek egymásrahatásának párhuzamos irányát mutatja. A lelkek benső tör­ténésének világában Szalézi Szent Ferencnek és Chantal Szent Franciská­nak barátsága a keresztény erkölcsiség páratlanul szép kivirágzása. Ez a lélekrajz rámutat arra, mily tapintatosan, egyénien tudta Szent Ferenc irá­nyítani a gazdaglelkű, nagytehetségű bárónőt. A célban nem különbözik más lelkivezetőtől, de módszerei egyéniek. Úgy irányítja Szent Franciskát a misztikus ormokra, hogy a szabadság szellemében a szeretetből fakadt áldo­zatok, önátadás, egyéniségéből való kivetkőzés útján jusson az Úrral való egyesülésig. A lemondás szellemét a lélek gyökérzetében, a különben meg­engedett tiszta vonzalmakban is követeli. így jut el Chantal Franciska a lelkiélet magaslataira ; Istennel és Istenben él anélkül, hogy életkörülményein külsőleg ez meglátszanék. Lelke teljesen mintájává válik újonnan alapított rendjének. Végső kiteljesedését a benső szenvedések keresztje árán éri el. A szeretetnek vértanuságát szenvedi. Ez a lélekrajz sok igazi, mély benső értéket tár fel mesteri módon. Kühár Flóris. IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 285

Next

/
Thumbnails
Contents