Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
kötetében a liturgia irodalmát ismertette ; most megjelent 2. és 3. kötetében a liturgikus törvényhozásról tárgyal. Anyaga megegyezik azzal, amit a tankönyvek (nálunk Mihályfi) az alapfogalmak közt szoktak megbeszélni. Előadása részletes és kimerítő, a kérdéseknek történelmi távlatát is megadja. Nagyon értékes összefoglalásban mutatja be a liturgikus jogalkotás kialakulását az apostoli időktől kezdve. Foglalkozik azokkal a tévtanokkal, melyek a liturgia rendezésében a világi hatalmat és a híveket is jogalkotó tényezőkké akarják tenni. A fennálló jogot az új Codex és a vonatkozó döntvények alapján ismerteti. A rubrikáknak mindig parancsoló jelleget tulajdonít, kivéve, ha a szöveg maga kifejezetten csak ajánlást, tanácsot tartalmaz. Ennek bizonyítása azonban, szerintem, neki sem sikerült. Könyve iskolai és kézi használatra egyformán ajánlható. Kühár Flóris. Dr. Angela Hämel-Stier: Das Seelenleben der hl. Johanna Franziska von Chantal. Würzburg. Becker. 1937. 68 1. A szerző megírta Szent Franciska életrajzát és alkalmat talált kutatása közben arra, hogy ennek a rendkívüli, kedves szentnek lélekrajzát is vázolja a modern lélektan módszereivel. Szent Franciska lelkivilága sok szempontból érdekes. Meg lehet figyelni benne a kornak, kora humanizmusának, társadalmi helyzetének mérkőzését a kegyelem időfeletti áramával ; rá lehet tapintani arra a pontra, mikor a kegyelem jóformán empirikusan észlelhetővé válik. Ez a lélekrajz azért is érdekes, mert voltakép két lélek egymásrahatásának párhuzamos irányát mutatja. A lelkek benső történésének világában Szalézi Szent Ferencnek és Chantal Szent Franciskának barátsága a keresztény erkölcsiség páratlanul szép kivirágzása. Ez a lélekrajz rámutat arra, mily tapintatosan, egyénien tudta Szent Ferenc irányítani a gazdaglelkű, nagytehetségű bárónőt. A célban nem különbözik más lelkivezetőtől, de módszerei egyéniek. Úgy irányítja Szent Franciskát a misztikus ormokra, hogy a szabadság szellemében a szeretetből fakadt áldozatok, önátadás, egyéniségéből való kivetkőzés útján jusson az Úrral való egyesülésig. A lemondás szellemét a lélek gyökérzetében, a különben megengedett tiszta vonzalmakban is követeli. így jut el Chantal Franciska a lelkiélet magaslataira ; Istennel és Istenben él anélkül, hogy életkörülményein külsőleg ez meglátszanék. Lelke teljesen mintájává válik újonnan alapított rendjének. Végső kiteljesedését a benső szenvedések keresztje árán éri el. A szeretetnek vértanuságát szenvedi. Ez a lélekrajz sok igazi, mély benső értéket tár fel mesteri módon. Kühár Flóris. IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 285