Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia

274 ARTNER EDGAR tudunk 51 tiszteletüknek s általában az egyiptomi liturgiának számos jelen­tőségteljes munkát szenteltek az utóbbi években.2 Elég késői korból (a VI. vagy VII. századból) való ugyan az a két egyiptomi püspöki mellkereszt, amelyek egyike a frankfurti, másika pedig a kairói múzeumban látható, de mégis eszünkbe juttatja az alexandriai patriarcháknak egykori rendkívül nagy hatalmát, amiért ellenfeleik «fáraókénak nevezgették őket. — V. századi egyiptomi feliraton (amelyben egy bizonyos Leontios imát kér az elhunytért) találjuk meg a Trisagion egyik legrégibb kőbevésett emlékét, és ugyancsak Egyiptom (Bawit) őrizte meg — mintegy az Isten végtelen szentségének ellentéteképen — az ördög eddig ismert legrégibb ábrázolását.3 — A gazdag textil-leleteken kívül4 újabban (főleg olasz régészek) nagy gonddal kutatják az egyiptomi papiruszokat is. Papírologiai kutatásaik közben5 természetesen a másnemű emlékeket is méltányolják. így pl. a legutóbbi antinoëi ásatások 1 Crum W. E. cikke Colluthusról : Byzantinische Zeitschrift 1929, 323. DeirAbú Hennes e vértanúját Antinoë temetőjében olyan ábrázolatban találjuk, amint elhunytat pártfogol. - Simon J. : Le culte des XL martyrs dans l’Egypte chrétienne (Orientalia 1934, 174.). - U. a. : La Passion éthiopienne inédite de S. Hêrodâ, martyr d’Egypte (U. o. 1935, 441.). — Till W. : Koptische Heiligen- und Märtyrerlegenden, 2 kötet, Rom 1935., 1936. — De Lacy O’Leary: The Saints of Egypt. London 1937. 2 Többek közt Dölger : Klingeln, Tanz und Händeklatschen im Gottes­dienst der christlichen Meletianer in Aegypten (Antike und Christentum 1934, 245.). — Harden Donald B. : Roman glass from Karamis found by the University of Michigan archaeological expedition in Egypt 1924—1929. (Univ. Michigan Press 1936.) Szól ókeresztény liturgikus üvegekről és lám­pákról is. — Euringer Seb. : Die äthiopische Anaphora Unserer Herrin Maria (Oriens Christianus 1937, 63.). 3 Werner Joach. : Zwei byzantinische Pektoralkreuze aus Aegypten (Semin. Kondakow. 1936, 183.). — Seymour de Ricci : Deux inscriptions greques d’Egypte (Comptes-rendus de l’Académie des Inscriptions et Belles- Lettres 1934, 256.). — Levron J.: Le diable dans l’art, Paris 1935. (VI. századból való.) 4 Longman L. D. : Two fragments of an early textile in the Museo Cristiano (The Art Bulletin 1931, 115.). — Pfister R. : Tissus coptes du musée du Louvre, Paris 1931. — Folch i Torres J. a barcelonai múzeum kopt textiljei­ről (Bul. Mus. Bare. 1931, 132.). — Alván C. Eastman : Coptic textiles (Par­nassus 1932, 27.). 5 Bludau Aug. : Die ägyptischen Libelli und die Christenverfolgung des Kaiser Decius, Freiburg im Br. 1931. (Suppl. Rőm. Quart.). — Mekios K- M. : 'O XQtOTioivixôç êhÂrjviOfiàç êv toïç nanvooiç xai ratç êmyQatpaïç gofiaixfjç xai ßv£avTiaxfjg Aîyvnrov, Athén 1932. — Dölger: Beschwörungen bei «Leib und Blut Christi» auf einem Bleitäfelchen (Reggio di Calabria) und auf einem Papyrus-Amulett (Fajúm), (Antike und Christentum 1936, 255.). — Modena G. L. : II cristianesimo ad Ossirinco secondo i papiri (Bulletin de la Société d’Archéologie, Alexandrie N. S. 9. 1937, 254.) A kolostorok és a liturgia történetének szempontjából jelentős. Calderini számolt be a IV. római nem­zetközi keresztény régészeti kongresszuson 1938-ban a papirológia eredmé­nyeiről. L. még Études de Papyrologie Tom. V., Cairo (Inst. Franç. d’Archéol. Orient.) 1939.

Next

/
Thumbnails
Contents