Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia

AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 271 II. A lefolyt évtized teológiai értékeket feltáró kutatásai Keleten. 1. Nubia és Oran gyér számú emlékein1 kívül főleg a tripoliszi, kyre- naikai és libyai kutatások érdekelnek bennünket. Josi és Bartoccini már 1929-ben beszámolt a tripoliszi Asábaa és Sirte feltárásának eredményeiről. Az előbbi helyen IV. századi bazilika, az utóbbin pedig ugyanabból a korból való katakomba került elő. Asábaa háromhajós bazilikájának ciborium- oltárát 70 darabból állították helyre s a baptisteriumot is feltárták. A sirtei katakomba (30 m hosszú járattal) 8 méter mélyre nyúlik a föld alá s görög, latin és szemita feliratain kívül kb. 300 mécsese tart érdeklődésünkre számot. Széles körök érdeklődése kísérte Leptis Magna feltárását. A Magna Mater templom helyén épült keresztény bazilika falain sok felirat, konstantinusi Krisztus-monogramm és kereszt vált láthatóvá. Újabban Chafàgi Aámer-ben is találtak két ókeresztény bazilikát. Orfellában viszont két temetőt találtak, amelyek sírjai közt lehetnek keresztényekéi. Ugyancsak ókeresztény coeme­terium nyomaira akadtak a Libya felé eső vidéken Ai'n Zara-ban is, de ez csak V. és VI. századból való emlékeket tartalmaz. Ellenben talán az összes afrikai újabb leletek közt a pálmát azok a sírfelirat-töredékek viszik el, amelyeket En-Ngila-ban találtak. Ezeken ugyanis a szentek egyességének szép megvallása mellett az egymásért való imádságra buzdításul kifejezetten idézve találjuk Szent Jakab apostol szavait: ...SICVT DIXIT JACOBVS APS ORATE PRO INB1CEM. Bár e szavak tudvalevőleg a kenet szentségének ajánlásával kapcsolatosak (Jak. 5, 14—16.) és sírfeliraton könnyen el lehetne képzelni a betegek eme szentségére való utalást, amikor is tudtunkkal ez lenne az utolsókenet egyetlen eddig ismert monumentális említése az ókeresztény korból (esetleg mint a szentség kiszolgáltatásánál idézett szavakra való reminiszcencia), mégsem erőltetjük ezt, hanem megelégszünk az illető emlék nagy apologetikus értékének kiemelésével. Az egyes hitújítók által elvetett, mert a jócselekedeteknek az üdvösségre szükséges voltát valló katolikus levélnek tekintélye ezzel ugyanis régiségtanilag is beigazolhatóvá lett.1 2 1 Gsell St. : Le christianisme en Orane avent la conquête arabe (Bulle­tin du cinquantaine de la Société de géographie et d’archéologie d’Oran 1928, 17.). — Monneret de Villard Ugo : La missione italiana nella Nubia cristiana (Bullettino dell’Associazione internazionale degli studi mediterranei 1931, 19.). — U. a. : Atti III. Congr. Ravenna 1934, 429. — U. a. Storia della Nubia cristiana (Orientalia Christiana analecta 118.), Roma (Pont. Istit. Orient, stud.) 1938. (V. Ö. Stein Ernest: Nubie chrétienne — Rev. d’Hist. Ecclés. 1940, 131.). 2 Josi beszámol olasz régészek kutatásairól Kyrenaikában és Tripolis- ban : Adun. 1929 máj. 19. (Riv. di arch, crist. 1929, 381.) — Bartoccini R. : Scavi e rinvenimenti in Tripolitana negli anni 1926—1927 (Africa Italiana 1929, 77., 187.). — U. a. : Adun. 1930 jan. 12. (Riv. di arch, crist. 1830, 310.) — Kirsch: Anz. f. chr. Arch. (Rőm. Quart. 1930, 319.) — Bartoccini : Una chiesa cri­stiana nel vecchio foro di Lepcis (Leptis Magna), (Riv. di arch, crist. 1931,23.).— Gentilucci It. : Resti di antichi edifici lungo l’uadi Soffegin (Chafàgi Aámer), (Africa Italiana 1933, 172.). — Brendel O. : Archäologische Funde in...

Next

/
Thumbnails
Contents