Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
Szemle f Ehrhard Alberi. 1862—1940. Ugyanabban az évben, amelyben a hitétől eltántorodott, sőt ellene támadó Loisy az élők sorából eltávozott, fejezte be életét Bonnban nemcsak a német, hanem az egész kát. tudományos világ egyik nagy munkása : Albert Ehrhard egyháztörténész. Azonos kor gyermeke, pap, tudós és egyetemi tanár mind a kettő. Még egy ország szülötte is, mert Ehrhard az akkor Francia- országhoz tartozó Elsaß Herbitzheim nevű helységében látta meg a napvilágot. De milyen más az életirány, a küzdőtér. A racionalizmus, modernizmus romboló előretörésének korszaka ez. Áldozatául estek sokan a tudomány művelői közül, általuk nagy részben a közszellem is, de támadtak vele szemben az ostromlott kereszténységnek is lelkes és felkészült bajnokai. Ezek egyik legnagyobbika Ehrhard, aki mélységesen meggyőződve az Egyház igazáról, hatalmas tudásának egész fegyverzetével szentelte erejét és idejét egészen 78 éves korában bekövetkezett haláláig az evangéliumi igazság győzelemrevitelének. 1867 március 14-én született — 5 évvel Loisy után. — Előbb Straßburgban, majd több német egyetemen végezte tanulmányait. Egész lelki és tudományos fejlődésére irányt szabott würzburgi professzora, Hettinger, a kiváló apologéta és Rómában folytatott archeológiái, egyháztörténelmi tanulmányai. Egyideig a straßburgi szemináriumban működött, majd különféle egyetemeken tanított, így 1898—1903 között Bécsben, ahol a Pázmáneum növendékei révén a magyar papsággal is szellemi összeköttetésbe került. 1903-tól Straßburgban tanárkodott, míg 1918-ban, Elsaßnak újra Francia- országhoz történt átcsatolásával, mint erősen német hazafiságú ember, távozni kénytelen. Bonnba került professzornak, ahol 1928-ban bekövetkezett nyugalombavonulásáig működött. A pap, tudós, tanár hármassága találkozott össze benne, egymást gazdagítva, egész életét meghatározólag. Így lett az igazság kutatója és hirdetője nemcsak egyéni hajlamból, hanem hivatás, és pedig isteni hivatás folytán. Példás életű pap egész életén át. A felszentelés tudata sohasem halványult el benne. Szívesen végzett papi ténykedéseket, különösen szeretett prédikálni. A mély hit mellett papi voltának nagyrabecsülése az, ami megóvta a lelki kiszáradástól és eltévedéstől tudományos kutatásai között. A papi lelkűiét sugalmazta műveit is. Számára a tudományokkal való foglalkozás az igazság szolgálatává, papi feladattá magasztosult. Egyéni ambíción túl
