Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: Egyéni és egyénfeletti elemek a kánoni házasságfelfogásban
EGYÉNI ÉS EGYÉNFELETTI ELEMEK A HÁZASSÁGFELFOGÁSBAN 235 A házasság eme állami szempontból is elsőrangú fontossága azonban nem ahhoz a felismeréshez vezethet, hogy az állam kizárólagos joga a kötelék keletkezését és fennállását szabályozni, hanem, hogy a házasság természetjogi jellege egyenesen ráutalja az államot az egyház segítségére. Az állam, mint amilyen sajnálatosan még ma is a magyar, amely «a házasság mögül egészen eltávolítja a valláserkölcsi tartalmat» : «lemond az állam szemszögéből is szükséges hatalmas összetartó erőről, amelyet a katolikus egyháznak a házasságról szóló tanítása a család körében jelent».1 A vallástól különálló, különvált állami erkölcs hiánya vagy az annak deklarált valami (miként a nagy francia forradalom «létesítette» civilis Isten és vallás) felette ingadozó és hatástalan volta szükségessé teszi, hogy az állam éppen azon a területen vegye fokozottan igénybe az egyház segítségét, amely oly erősen a morális talajába gyökerezik, hiszen a csak külső fórummal rendelkező állami jog szükségképpeni gyengesége és eszközeinek tökéletlensége itt különösen nyilvánvaló. Amint különben az egyház a középkor uralkodóit már a koronázás szimbolikájával is az erkölcsi törvény megtartására intette,1 2 a keresztény államtan ma is vallja, hogy az állam a társadalom kérdéseit nem orvosolhatja olymódon, amely az erkölcsi törvényt megsértené,3 * * * s ezért utóbbit a házasság szabályozásánál messzemenően respektálnia kell. Az állam azonban elhajlott az egyház házasságeszményétől. A következmény az, hogy a házassági iurisdictio «természet- ellenes dualismusa» állott elő, amely a kétféle tanítás és szabályozás révén az emberek gondolkodásában zavart idézett elő, nem tudván, melyikhez tartsák magukat. A házasság1 Nizsalovszky : A család a magyar jogban, Budapest é. n., 7. — Az olasz világi jog eltérő rendszerére olv. Stocchiero : II matrimonio in Italia dopo ii Concordato8, Vicenza 1932. Jemolo : Le tendenze della letteratura e della giurisprudenza in materia matrimoniale, Archivio giuridico CVI. 2. Falco : Osservazioni sulle disposizioni relative alia materia ecclesiastica nel progetto del terzo libro del Codice civile, Rivista di diritto privato, 1937 (VII.) kny. Padova 1937. 2 Eichmann : Zur Symbolik der Herrscherkrone im Mittelalter, Notter Emlékkönyv, Budapest 1941, kül. 187 köv. 200 s köv. 3 Notter : Az állam föladata a társadalmi kérdés megoldásában (Az Aquinói Szent Tamás Társaságban 1920 ápr. 28-án tartott felolvasás), Religio, Hittudományi és bölcseleti folyóirat, 1920 (LXXIX.), 48 s köv.
