Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
230 MESZLÉNYI ANTAL sabb ideig kénytelen volna Magyarországon kívül tartózkodni, úgy ez összegnek csak a felét szabad az egri egyházmegye papnövendékeinek az eltartására fordítani. Azt is megjegyzem, hogy az alapító által meghatározott tanárok száma csak eggyel csökkent, de a tanulmányi rend is csak annyiban változott, amennyire ezt az állami tantervek előírták. A csökkentés a királynő akaratával történt éspedig a pénz értékének a leszállása miatt. Egyetemünk majdnem ugyanazokat a kiváltságokat élvezi, mint a bécsi, müncheni, ingolstadti, prágai, olmüci, gráci és a nagyszombati. A tanárok tantárgyaikat szabadon adják elő ama elvek szemmel tartásával, amiket a Felségnő elóiratott. Ez volt Prileszky utolsó érdemleges kijelentése s az egészet azzal a kéréssel zárta, hogy a püspök függessze fel látogatási szándékát, vagy legalább halassza el addigra, míg ő bizonyságot nem szerez arról, hogy ezt a látogatást Mária Terézia királynő rendelte el.1 A memorandumnak is beillő hosszadalmas levelében Prileszky iparkodott az összes érveket elsorolni, hogy Esterházyt az illetéktelen beavatkozástól távoltartsa. Olvasva ezt az írását, egy minden ízében rendjének szeretetétől ihletett lelket és szellemet árul el magában. Talán érezte, hogy az egész a megsebzett madár utolsó szárnycsattogtatása lesz, de míg a Társaság ruháját viselte, egész jezsuitaként állt a püspökkel szemben. Nem volt kétséges előtte, hogy a püspök e lépése jogtalan s ezt oly érvekkel iparkodott alátámasztani, hogy a felelősség ódiumát magáról elhárítsa. Igazának tudatában bátran tette fel a kérdést : mutassa meg a püspök azt a jogalapot, melyre támaszkodva meg akarja tenni e lépését? S mivel szentül meg volt győződve, hogy erre képtelen, maga segített neki azzal, hogy bizonyítgatta szándékolt eljárásának kánon-, történet- és kegyeletellenes voltát. Érvei, hol közvetlen, hol pedig közvetett erejűek, de a saját részére még a legjelentéktelenebb tényezőket sem mulasztotta el, hogy a maga s a valóság igazát bizonyítsa. Igyekezett udvarias lenni, de viszont a bántott szerzetesi önérzet néhol felhevítette s ilyenkor nem kért, nem kérdezett, hanem egyenet sen vádolt. Az egyetemet úgy tekintette, mint legédesebb gyermeké- s érette úgy harcolt, mint oroszlán a kölykéért. Mikor elkészült vádiratával, azt nem küldhette el azonnal Egerbe, hanem előbb még egyszer és higgadtan átgondolta minden mondatát, az egészet megtárgyalta P. Muszka Miklós provinciálissal, ennek kísérőjével, kik ketten éppen Kassán végezték a tartományi látogatásukat, továbbá a kollégium idősebb és tapasztalt pateraival. E közös tanácskozásnak az lett az eredménye, mint P. Hämerl József tartományi prokuratornak megírta, hogy a könyvek cenzúrázásáról szóló részt kihagyta, mert itt kétségek merültek fel, vájjon a püspöknek tényleg nincs-e meg az a joga, hogy legalább is a hittudományi műveket saját 1 Orsz. Lvltr. : Kincst. o. Acta Jes. Irreg. Mise. fasc. 8. Kassa, 1771.j úl. 26.
