Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
228 MESZLÉNYI ANTAL hatalmát. A trienti zsinat ugyanis akképen döntött,1 hogy a püspököknek jogukban áll a kórházak, kollégiumok, vagy bármi néven nevezendő világi jellegű egyesületek és iskolák meglátogatása. De e kijelentésben nem lehet az egyetemet és akadémiákat belefoglalni, mert ezek különleges rendeltetésűek s ezeket a zsinatnak még kifejezettebben ki kellett volna emelni, mint a kórházakat, ha a püspökök látogatási jogát ezekre is ki akarta volna terjeszteni. Kifejezetten szól a zsinat a kollégiumokról s a világi jámbor egyesületekről. Ebből nyilvánvaló, hogy nem sorolja ide ama kollégiumokat, melyek közvetlenül a királyok védnöksége alatt állnak, ahogy általában az egyetemeknél ez szokásban van, a kassairól meg ez éppen világos Lipótnak az alapító püspökhöz intézett következő szavaiból : először és mindenekelőtt ezt a kassai püspöki Akadémiát az egész kollégiummal, a páterokkal, tanárokkal és tanulókkal bármiféle okvetetlenkedő támadókkal szemben nemcsak saját, hanem koronás utódaink oltalmába fogadjuk. Megígérjük, mind magunk, mind pedig állami közegeink részéről, hogy szorgosan gondoskodunk mindarról, ami az intézmény állandóságát, a kiváltságok sérthetetlenségét, a tanulmányok eredményességét s a tanulók biztonságát szolgálja. Ezek Lipót király szavai, melyeket az arany-diplomában fektetett le. Viszont a Tridentium szól2 ugyan a püspökök látogathatási jogáról, de egy szóval sem érinti itt az egyetemeket és akadémiákat. Ami az előbbieket illeti, erre nézve a következőket mondja : mindazok, kikre az egyetemek és a tanulmányok gondja, ellenőrzése és reformja tartozik, lelkiismeretesen ügyeljenek arra, hogy a gondjaikra bízott egyetemek a zsinat szabályait és rendeletéit pontosan betartsák és a tanárok ezek mintájára katolikus szellemben tanítsanak és oktassanak s erre minden tanév elején ünnepélyes esküvel kötelezzék magukat. Továbbá az illetékesek, ha azt vennék észre, hogy a katolikus hit és az egyházi fegyelem tekintetében szükséges a pótolni és reformálni való, azt haladék nélkül léptessék életbe. Itt szabad legyen megjegyeznem, hogy a szent zsinat nem azt rendeli el, hogy ezek megtételéről a püspökök gondoskodjanak, hanem azok, akikre tartozik az egyetemek és tanulmányok gondozása, ellenőrzése s a reformok megvalósítása. Már pedig a mi egyetemünk gondja, látogatása és reformálása elsősorban a pápát illeti meg, mint aki azt erre a rangra emelte, megerősítette, más akadémiákhoz hasonlóan kiváltságokkal ruházta fel és különleges védelmébe fogadta. Megilleti továbbá a Társaság általános elöljáróját, mint akinek a kegyes alapító átadta, hogy azt a Társaság ama elvei szerint igazgassa, melyek érvényesek a Társaság valamennyi akadémiájának a vezetésében. Ilymódon gyakorolta ezt a feladatot I. Lipót, amikor 1660 december 10-én kiadott diplomájában elrendelte, hogy az egyetem doktorai és tanárai Szűz Mária szeplőtelen fogantatását magán és nyilvános 1 Trid. Sess. 22. c. 8. De Ref. 2 Trid. Sess. 24. c. 3. De Ref.
