Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
198 PATAKY ARNOLD Szent Pál ezt az idézetet Íz. 8, 14. és 28, 16-ból állította össze, íz. 8, 14. arról szól, hogy Jahve Izrael és Júda gonoszai számára botránykő lesz, olyan szikla, amelyen megsebzik a lábukat, mert örökös törvényszegéseik miatt az Úr a romlásba taszítja őket. Az idézet közelebb áll a héber szöveghez, mint az Alexandriai fordításhoz, mely letompítja az értelmet : «Ha benne (az Úrban) bízol, megszentelésedre lesz, és nem találkoztok vele mint botlás kövével, sem mint botrány sziklájával.» — íz. 28, 16-ban Jahve azt mondja, hogy a Sión alapjává drágakövet tett, szegletkövet ; aki abban bízik, nem fog meginogni. Ez a szegletkő az Úr oltalma, mely egyedül képes a zsidó népet ellenségeitől megvédelmezni ; távolabbi értelemben a szegletkő a Messiás, az Egyház legfőbb támasza és védelmezője. Izaiás e helyen egymással ellentétbe állítja a Szamariára és a Sionra váró sorsot : míg Szamaria az enyészetnek a martaléka lesz, addig Sión az Úrnak megingathatatlan szaván és ígéretein épült fel. Idővel a zsidó magyarázat is felismerte e helynek messiási értelmét. Már a Targum is a Messiás-királyra, a xirwq KSbB-ra magyarázza a szegletkő kifejezést, Szent Pál pedig tipikus módon az Úr Jézus személyére értelmezi ezt a szót, ezért egészíti ki a 33. verset én avrö) szavakkal. A 33. vers az Alexandriai fordítást követi, mely a prófétai vers végén álló bijti âb, («meg nem futamodik») kifejezés helyett az ov fzrj xaraiayvvéfi («meg ne szégyenüljön») kifejezést használja ; ennek héberül o’iaj áb felel meg. Szent Pál azonban a szenvedő aoristos con- junctivusa helyett a szenvedő futurumot használja : ov xaraioxvrfhjoerai. A 10. fejezet bővebben kifejti a 9, 30—33-ban megállapított tényállást : Izrael azért nem jutott el a benső megigazuláshoz, amelyhez a pogányok eljutottak, mert ezt nem az élő hit által, hanem önerejéből, a mózesi törvény megtartása által akarta elérni, az Isten segítő kegyelme nélkül. Szent Pál mélységes szomorúsággal állapítja meg ezt a tényt ; hiszen bizonyságot tesz zsidó honfitársai mellett, hogy megvan bennük a buzgólkodás az Istenért, de ez nem olyan, amilyent a helyes ismeret kíván : az Istentől való megigazulás helyébe a magukét akarják állítani (2—3.). Pedig Krisztussal a törvény uralma véget érty és akik hisznek benne, e hitük által megigazulnak (4. v.). A következőkben az apostol kifejti a különbséget a hitből és a mózesi törvény cselekedeteiből keresett megigazulás között. Mózes III. 18, 5. szövege, melyre Szent Pál az 5. versben céloz, kimondja azt az ószövetségi törvényt, hogy az ember tartsa meg az Isten parancsolatait, amelyeket ha megcselekszik, élni fog általuk. Szent Pál az idézetet Ma>vor]ç yág ygácpei szavakkal vezeti be és némileg eltér az Alexandriai fordítás szövegétől : â novqaaç ( F hozzáteszi : avrà) av&gœnoç helyett d nonjoaç ar&QConoç-t mond, êv avrolç (a parancsok által) helyett pedig év avrfj-t ír (a megigazulás által). A Leviticusban említett élet nem az örök élet, hanem az Istennek földi oltalma : amennyire
