Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
188 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN keztetnünk arra, hogy a Zeitschrift der Savigny Stiftung für Rechtsgeschichte és a Revue de l’histoire du droit méltó párdarabját, a Rivista di Storia del diritto italiano-t 1928-ban megalapították. Az olasz jogtörténet eme előkelő' szemléjének társszerkesztője, mint a leghivatottabbak egyike, tanulmányában az utolsó negyedszázad olasz jog- történeti irodalmáról nyújt képet. Stutz professzor kiváló tanítványa nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy az olasz élet megújulásában a jogtörténet is magára talált és ama kor tanulmányozásában merült el leginkább, amely a jogi risorgimento elnevezés alatt az Egyház erőinek felhasználásával és a bolognai iskola révén egész Európa jogi centruma volt. A nagyszámú, részleteket feltáró monográfia mellett örvendetes módon találunk nagyobb- szabású összefoglalásokat is. Az olasz kormány figyelmét nem kerülte el ez a terület sem, támogatása jelentősen előmozdította a nagyobb forráskiadványokat. Viora professzor összefoglalásként megállapítja, hogy az olasz jogtörténet újabb fejlődése örömmel töltheti el mindazokat, akik e tudományág nagyfontosságú nemzeti elemét felismerték. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok indítást nyerhetünk ,az olasz jogtörténetből, különösen az olasz és a magyar élet érintkezési idejére vonatkozólag, nem lehet felesleges az olasz jogtörténet tanulmányozása, amely nem megvetendő eredményt igér. Móra Mihály. H. Jaegen : Der Kampf um die Seele. Tyrolia, Innsbruk. Wien. 175 oldal. A negyedik kiadás alapján dr. K- Rudolf rendezte újból sajtó alá. Jaegen szentéletű laikus ; az életszentség útján eljutott egészen a misztikus megélés lelkiségéig. 1919-ben halt meg s halála után alig 15 évvel már megindult a szentté avatási processzusa. Munkája 1883-ban jelent meg először s minden újabb kiadás tökéletesített rajta. Abból a szükségletből született, hogy a tökéletességre nevelő és vezető aszketikus-mysztikus kézikönyvek voltaképen mind papoknak vagy szerzeteseknek Íródtak. Pedig vannak tökéletességre törekvő laikusok is. Egészen szokatlan jelenség — ami ennek a munkának kiváltságos értéket kölcsönöz —, hogy világi ember a tökéletes életre nevelő szisztematikus és teljesen kimerítő komoly munkát ír. A katolikus vallásosság úgy belső, mint külső életének — századoktól kipróbált — szisztémáját dolgozza fel. Ritka józanság és egyszerűség jellemzi. Ez a főereje. Fogalmai korrektek és világosak. Az olvasó kiérzi azért a műből, hogy nem teológus írta, ami azonban szinte előnyére válik, mert a lelki megélés közvetlenségét semmisem zavarja. Érzelmességnek, vagy szónoki hangnak nyoma sincsen — ami szintén előnyére Írandó. Egészen különös sajátossága az, hogy se Szentírást, se irodalmat nem citál sohase, ami legeklatánsabb jele annak, hogy laikus vallási művéről van szó. Mindamellett nem unalmas olvasmány, mert kedves egyszerűséggel gördülő keresetlen mondatai kellemes és könnyű munkát adnak az olvasónak.
