Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 181 üldözésének korából eredő' feliratlelet, amelynek keresztény jellegére Jézusnak számok alá rejtett nevéből lehetett következtetni.1 Minthogy a Balkán déli és keleti része az ókori felfogás szerint már a Kelethez tartozott, előbb majd a római birodalom nyugati részének déli tartományaival, az akkori értelemben vett «Africa»-val kell foglalkoznunk. Artner Edgar. (Folytatása következik.) Irodalom — Literatur— Bulletin. * VII. A. Stolz: De Ecclesia. (Manuale Theologiae Dogmaticae, auctoribus A. Stolz O. S. B. et H. Keller O. S. B. Fasciculus VII. Freiburg, Herder. 1939. 60 1.) Azok az előnyös tulajdonságok, amelyek A. Stolz által feldolgozott szentháromságtan kötetében megtalálhatók (1. Ivánka ismertetését Teológia VII. 161—164. o.) itt is indokolttá teszik, hogy külön szóljunk a készülő dogmatikai kézikönyv ecclesiologiai tractatusáról. A szerző szigorúan a dogmatikus tanítást akarja nyújtani az Egyházról és mellőzi mindazokat a kérdéseket, amelyek az apologetikába tartoznak. Módszeréhez híven tárgyalásának felosztását is dogmatörténeti alapon nyújtja. Az olvasó előtt feltárul, hogy a dogmatikus igazságba való behatolás útján az Egyház eszméje miként mélyült el és nyert dogmatikus meghatározást. A történeti alapvetés mellett Stolz mindig tekintettel van az Egyházzal kapcsolatos új problémákra. A terjedelemhez képest bőven tárgyalja a «regnum Dei» fogalmát, eschatologikus vonását. Az Egyház benső lényegét kifejező eszmét a szentségben látja és ezért szól az Egyházról, mint «sacramentum»-ról. Számos érdekes és termékeny gót ókeresztény emlékekről : Oriens Christianus 1932, 188. — Romániát illetőleg Henry P. : Les églises de la Moldavie du Nord (Monuments de l’art byzantin, Paris 1930.) — Stefanescu J. D. : Rites paiens conservés dans les liturgies chrétiennes (Byzantion 1938, 197.). — Ciurea beszámolója : IV. Congr. Roma 1938. — Salaville : Les arts mineurs en Roumanie d’après un ouvrage de M. Jorga (Échos d’Orient 1939, 214.) — Szerbiáról Millet G. : Etude sur les Eglises de Rascie (Orient et Byzance, Paris 1930, 147.). — Vulic’ N.: Quelques observations sur Ia passio sanctorum quattuor coronatorum (Riv. di arch, crist. 1934, 156.). — Bulié beszámolója a jugoszláviai ókeresztény emlékekről : Atti III. Congr. Ravenna 1934, 233. — Bulgáriáról Filov B. : Geschichte der altbulgarischen Kunst, Berlin 1932. — Millet G. : L’église ronde de Preslav (Comptes-rendus de l’Acad. des Inscr. et Belles-Lettres 1933, 169.). — Pokrov- szky S. a szófiai Hagia Sophiaban felfedezett mozaikokról : Seminarium Kon- dakow., Praha 1932,243. — Filippopolytól42 km-re É-ra Hissarban öt ókeresztény bazilika romjai találhatók, amelyek a IV. és VI. század között épültek. — Ivanova Vera : Trois basiliques récemment découvertes à Hissar (Bull, de l’Inst. archéol. bulgare 1937—38, 214.) 1 Az ott megtért egyiptomi Tatianos sírján ez a sigla : DÜH = 888, azaz egyértékű a IHCOYC név számértékével. — Laurent V. : Une inscription grecque cryptochrétienne de Philippopoli (Échos d’Orient 1938, 1.)
