Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
174 KONTOR LAJOS Halálveszedelemben, közelgő szülésnél, vagy ha a házasság megkötésére súlyos erkölcsi ok miatt maga az Ordinárius kifejezetten felhatalmazást adott, a házasság előzetes kihirdetés nélkül is megköthető.1 Az eskető plébános három napon belül köteles a házassági jegyzőkönyv teljes másolatát az illetékes anyakönyvi hivatalnak megküldeni, hogy a házasság ott bevezethető legyen. A bevezetésnek két napon belül meg kell történnie és az illető hivatalnok a következő napon köteles, a bevezetés keltezésének megjelölésével, az illetékes plébánossal annak megtörténtét közölni. Az a plébános, aki komoly indok nélkül elmulasztja a jegyzőkönyv kellő időben való elküldését, a minősített feledékenység büntetésében részesül, és azt az anyakönyvi hivatalnokot, aki kellő időben nem végzi el a bevezetést, azokkal a törvényes büntetésekkel sújtják, amelyeket a szolgálati törvények előírnak. A 23. pont szerint a házasság polgárjogi hatásai a kötés napjától számítódnak, ha az állami anyakönyvbe való bevezetés hét napon belül bekövetkezik. Ha ez nem történik meg, csak a harmadik személyekre vonatkozó polgárjogi hatások állanak be az állami anyakönyvbe való bevezetés keltétől kezdve. Nem akadályozza a bevezetést az egyik vagy mindkét hitvesnek a halála. A válásra vonatkozó s már eló'lemlített nagyjelentőségű rendelkezést a 24. pont tartalmazza. Ez szószerinti fordításban a következőket mondja : «Összhangban a katolikus házasság lényeges sajátságaival, magától értetődik, hogy a kánoni házasság megkötésének megtörténtekor a hitvesek lemondanak arról a polgári jogi lehetőségről, hogy a válást kérjék, amelyet ezért nem alkalmazhatnak a polgári törvényszékek a katolikus házasságokra.» Eszerint tehát azok a házasfelek, akik az Egyház színe előtt lépnek házasságra, az állami bíróságok előtt nem indíthatnak válókeresetet. Ezzel tehát a portugál állam elismerte az egyházi kötés felbonthatatlanságát, sőt saját jogszabályait ennek megfelelően átalakította. A 24. pont a katolikus házasság semmisségét megállapító okok meghatározását és a végre nem hajtott házasság alóli felmentést fenntartja az illetékes egyházi törvényszékeknek és dikasztériumoknak. E dikasztériumok és törvényszékek végzéseit és ítéleteit, amint jogerősekké válnak, ellenőrzés végett felterjesztik a legfelsőbb apostoli törvényszékhez (Signatura Apostolica) és onnan diplomáciai úton utalják át a területileg illetékes állami feljebb- viteli bírósághoz, amely végrehajtja azokat és elrendeli, hogy az Ítélet az anyakönyvi hivatalokban a házassági jegyzőkönyvbe bejegyeztessék. Egyéb rendelkezések. A konkordátum 26—28. cikkelyei a gyarmatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek, valamint a missziókra vonatkozó elől említett egyezmény rendelkezései bennünket nem érdekelnek, azokat nem ismertetjük. 1 A súlyos erkölcsi szükség esetét már meghatározta a németbirodalmi konkordátum pótjegyzőkönyve. (L. Kontor i. m. 74. o.)
