Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
170 KONTOR LAJOS az állam tulajdonában maradnak, de állandó rendeltetésük az Egyház szolgálata lesz. Az államot terheli ezeknek az ingatlanoknak az őrzése, javítása és átalakítása, ennek azonban az egyházi hatósággal egyetértőén kell történnie, nehogy zavarok keletkezzenek az egyházi szolgálatban. Az Egyházat illeti ezeknek a javaknak a gondozása és belső igazgatása, de az ingatlanok megvizsgálásánál az állam képviselője is közreműködik. A szertartásra szánt ama tárgyakat, amelyeket az állam vagy a helyi hatóság vagy valamely intézmény múzeumában őriznek, mindig átengedik olyan egyházi szertartások céljára, amelyek abban a templomban mennek végbe, amelyhez ezek a tárgyak tartoznak, feltéve, hogy a templom ugyanabban a helységben van, amelyben az említett tárgyakat őrzik. Az átengedés az illetékes egyházi hatóság kérésére történik, ez gondoskodik az átengedett tárgyak őrzéséről is, jogi felelősség mellett. A 7. pont szerint az állam templomot, a katolikus szertartás céljaira szolgáló épületet vagy tárgyat nem rombolhat le s nem rendelhet más célra, hacsak erre nézve az illetékes egyházi hatósággal meg nem egyezik, de akkor is csupán kényszerítő közszükség okából (mint háború, tűzvész vagy árvíz) teheti ezt. A köz érdekében történő kisajátításnál mindig meg kell hallgatni az egyházi hatóságot, még a kártalanítás összegére nézve is. A kisajátítandó javakat előzetesen meg kell fosztani szent jellegüktől. (Ezek a rendelkezések megtalálhatók a lengyel, a litván és a németbirodalmi konkordátumokban is.) A 8. pont bárminő adózás vagy más általános vagy helyi hozzájárulás alól mentesíti a templomokat és a bennük levő tárgyakat, a szemináriumokat vagy bármely más a papképzésre szánt intézeteket, továbbá a templomok ajtaira függesztett egyházi vonatkozású rendeleteket és hirdetéseket. Az egyháziak lelki funkciók végzésével kapcsolatban semmiféle adóval nem sujthatók. Az előző bekezdésben nem szereplő egyházi javakat és szerveket sem sújthatják különös adókkal vagy szolgáltatásokkal. (Ezek a szabályok hasonlítanak az olasz konkordátum rendelkezéseihez.) Javadalmasok kinevezése. A 9. és 10. pont az egyházi funkcionáriusok kinevezését szabályozza. A 9. pont szerint Portugáliában érsek, megyéspüspök, utódlási jogú koadjutor, auxiliarius, plébános, szemináriumi rektor és általában jogi személyiséggel ellátott intézetnek és társulatnak az ország egy vagy több tartományában joghatósággal bíró igazgatója és elöljárója csakis portugál állampolgár lehet.1 A 10. pont a többi háború utáni konkordátumban biztosított «prae- notificatio officiosa» mértékére redukálja a portugál király által gyakorolt főkegyúri jogot a következőkben : «A Szentszék, mielőtt az érseket, a megyéspüspököt vagy az utódlási jogú koadjutort kinevezné — feltéve, hogy az lehetséges a patronátus és a félpatronátus eseteiben —, közölni fogja a kiválasztott személy nevét 1 A felsorolás nem említi az apostoli adminisztrátort.
