Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
KÁNONI LÁTOGATÁS A KASSAI JEZSUITA EGYETEMEN 143 szellemáramlatból nem tudott teljességgel kikapcsolódni. S amit másoknál durvább megnyilatkozás, tartalom és forma miatt hibáztatott, azt szelídebb alakban önmagánál jogosnak tartott, jóllehet az ilyen eljárást csakis az államhatalmi illetéktelen jogkiterjesztés, de nem az egyházi kánonok szentesítettek. Ez az eset fordult elő, amikor 1771 július 18-án bejelentette Prileszky János jezsuita kollégiumi rektornak, hogy Kassán kánoni látogatást fog végezni az ő vezetésük alatt álló egyetemen.1 De emellett végigvizitálta ottani többi jelentősebb intézményüket. A püspöki látogatás jogi vonatkozásai miatt röviden ki kell terjeszkedni a kassai kollégium és tartozékainak történeti kifejlődésére, hogy világos legyen, mi volt a jezsuita, mondjuk így : az egyháziasabb álláspont s viszont mi késztette Esterházyt arra, hogy külön pápai engedély nélkül elvégezze ezt a hivatalos látogatást. I. Az egri 12 vármegyére kiterjeszkedő püspökség területén a jezsuiták egyik legnagyobb gócpontja a kassai kollégium volt. Hitéleti és kulturális tekintetben éppen olyan szerepet töltött be Észak-Magyarországon, akárcsak a nagyszombati és északnyugati részeken. A város először 1601-ben fogadta be a jezsuitákat, amikor olyan híres tudóst és szónokot kapott, mint Pázmány Péter, a volt gráci egyetemi tanár s a leendő esztergomi bíboros-érsek. A meg-megújuló felkelések miatt azonban nem lehetett maradásuk. Biztos és állandóbb megtelepülésük 1650-ben történik, amikor III. Ferdinánd átenged részükre néhány helyiséget abból az ú. n. királyi házból, hol 1619-ben vértanúhalált szenvedett Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Körösi Márk esztergomi kanonok. Ez lesz az a kezdő gócpont, honnan majd kiindul az a nagyméretű hitéleti és kulturális tevékenység, mely jótékony áldásaival elárasztja egész Észak-Magyarországot. Munkájukat nagyban megkönnyíti a királyok jóindulata s az egyes főpapi és főúri mecénások nemeslelkű adományozása.1 2 Első dolguk az iskola alapítása ! De erre a célra szűknek bizonyul az a néhány helyiség, aminek a rezidencia birtokába került. Szükséges továbbá az anyagi megalapozás is. Egyikben sincs hiány ! A kassai háznak az a szerencséje, hogy élén olyan páter áll, mint Wesselényi Miklós, aki fivére a hasonnevű Ferenc gróf nádornak. A kettő szorgalmazásának köszönhető, hogy 1654-ben végleg megkapják a jezsuiták nemcsak az egész királyi házat, hanem még a szomszédos épületekből is 1 Orsz. Lvltr. : Kincst. o. : Acta Jes. Irreg. Mise. fasc. 8—1771. 2 Az adomónylevelet közli : Farkas Róbert : A kassai kir. kath. Fő- gymnasium története. 1657—1895. Kassa, 1895. 26—28. 1.
