Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
AZ EGYHÁZI JOGI SZAKOSZTÁLY MEGALAKULÁSA 89 Az Egyházi Jogi Szakosztály megalakulása. A magyar jogászság előkelő reprezentatív szervezete a nagymultú Magyar Jogászegylet. Az egyházi jogászok régóta érezték, hogy a magán-, büntető-, közigazgatási, per stb. jogi szakosztálya mellett hiányzik az egyházi jogi szakosztály, amely hivatva lenne stúdiumunk művelését a Jogászegyletben biztosítani. E sorok írója már régebben felvetette az Egyházi Jogi Szakosztály megalakításának tervét, megvalósulásra azonban csak akkor került sor, amikor az elmúlt év tavaszán Angyal Pál egyetemi tanárt választották meg elnöknek. Az új elnök első teendője volt, hogy a tervet felkarolja, ami annál könnyebben sikerült, mert szakosztályi elnöknek Notter Antal egyetemi tanárt sikerült megnyerni. Mindez már előre biztosította a szakosztály működésének és színvonalának sikerét. Hosszabb előkészítő munka után az egyházi jogi szakosztály 1939 december hó 11-én tartotta meg alakuló ülését. Az elnöki megnyitóban Angyal Pál professzor mutatott rá a szakosztály célkitűzésének fontosságára az egyházi jog művelésénél, majd a harmincéves budapesti tanári jubileumát ünneplő Notter Antal tudományos és tanítói érdemeit méltatta. Szakosztályi titkárrá Móra Mihály kir. kúriai tanácsjegyzőt választották meg, aki felolvasta az üdvözlő leveleket és Baranyay Jusztin professzor táviratát, akit a megjelenésben egyházi funkciója akadályozott meg. Ezután Notter Antal tartotta meg előadását A római katolikus egyház jogalanyisága címen. Előadásában beható vizsgálat tárgyává tette az egyházi jogi erkölcsi személy fogalmát, majd a societas perfecta fogalmát boncolta Aristotelesnél és a középkori skolasztikus teológusoknál. Az eredeti aristotelesi fogalom szerint az állam a societas perfecta, mert azáltal tökéletes, hogy önmagának elegendő. A középkori skolasztika ezt a fogalmat alkalmazta az Egyházra is és tőle vette át az egyházi jog tudománya. Az átvételnél a fogalom módosult : az Egyház és az állam is societas perfecta éspedig azáltal, hogy mint egyetemes célú és szükséges közület, mindegyik jogosítva van igénybevenni mindazokat az eszközöket, melyek célja elérésére szükségesek. A katolikus egyház saját természeténél, isteni alapításánál fogva societas perfecta és mint ilyen jogalany, még pedig persona moralis. metalliche della Basilica Reale di Monza, Monza 1934. — Wietzmann K- und Schultz St. : Zur Bestimmung des Dichters auf dem Musendiptychon von Monza (Jahrb. d. Deutsch. Arch. Inst. 1934, 128.). — Ansaldo Giulio a monzai leletről, főleg Theodolinda arany diptychonjáról : Adun. 1934 jan. 14. (Riv. di arch, crist. 1935, 165.). — U. a. a monzai vaskoronáról : Adun. 1935 jan. 10. (U. o. 1936, 143.) — Fernini Andrea : 11 Tesoro della Basilica di S. Giovanni Battista in Monza (L’Illustr. Vatic. 1936, 514.). — Morin G. : L’oratioire primitiv du Mont-Cassin (Revue Bénédictine 1935, 211.). — Pantoni Angelo: Su di un’antica chiesa del monastero Cassinense (Riv. di arch, crist. 1936, 305.). — Fusciardi Ed. : Studio critico illustrativo sul martire S. Valentino di Terni, Terni 1935. — Krautheimer R. : Die Doppelkathedrale in Pavia (Studies of the Warburg Institute 1936, 323.).
