Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
80 ARTNER EDGÁR hasznosítható. Majd a részletekre térve meg kell jelölnie azt a jelentőséget, amelyet e tárgykörön belül képvisel. Hogy pl. egyszerűen beleilleszkedik-e az eddig ismert emlék-anyag sorozatába, vagy esetleg valamilyen szempontból újszerű-e s így problémát indít-e meg újabb ismeretirányok felé. Nyilvánvaló, hogy míg az előbbi munka hamarabb elvégezhető ; már legalább valamelyes gyakorlatra szert tett keresztény régész gyorsan és többé-kevésbbé biztos kézzel rá tud mutatni az itt-ott feltűnő emlékek hovátartozására : addig az utóbbi eljárás viszont lényegesen hosszabb időt, mert alapos elmélyedést, előre alig sejthető részletkutatásokat követel meg. Éppen ezért az előbbi, mintegy irányító, célkitűző munkára bátran vállalkozhatunk is, a további kitermeléshez azonban már számos munkaerő együttműködése válik elkerülhetetlenné. Itt ugyanis már nem elég a legalaposabb teológiai, történeti és régészeti tudás. Nem elég egyik-másik ókori nyelvben való jártasság, vallástörténelmi tanulmányok, földrajzi, néprajzi és hasonló segéd- tudományi tájékozottság, amelyre egy ember képes lenne. Már nagyon alapos és széles látókörű szakférfiú legyen az, aki annyira kiismeri magát e bonyolult kérdés-rengetegben, hogy biztosan tudjon orientálódni az igénybeveendő segédtudományok területén. Mindezekből az olvasó már alkalmasint sejtheti, hogy ebben az összefoglaló tanulmányban miről lesz szó. Beszámolunk röviden mindazokról a Rómán kívüli1 régészeti kutatásokról, amelyek keresztény emlékeket tártak fel az elmúlt évtized folyamán. A számunkra hozzáférhető beszámolók és részben saját vizsgálataink1 2 alapján rámutatunk ezeknek az emlékeknek jelentőségére és különösen kiemeljük azokat, amelyeknek bárminő közük van a dogmafejló'dés alaposabb tanulmányozásához. Nem tévesztjük szem elől eközben a művészeti emlékeket sem, hiszen valamely kor szellemének megismeréséhez — márpedig végeredményben ez minden történeti vizsgálódás célja — ezek igen hasznos adatokat szolgáltatnak. A szellemi életnek ugyanis a művészi megnyilvánulások mintegy maradandóvá rögzített vetületei. Ahol egyik-másik feltárás nyomán a részletkutatások már megindultak, természetesen ezek állásáról is beszámolunk és egyben iparkodunk a további feldolgozás számára alkalmas forrásanyagra is felhívni a figyelmet. Az ilyen áttekintő munkálkodásnak nemcsak az a haszna, hogy az érdeklődők megismerik a szakbeli kutatások eredményeit ; mégcsak nem is az, hogy a közremunkálkodni óhajtók megtalálhatják a sok között azt a területet, amely tehetségüknek és érdeklődésüknek éppen a legmegfelelőbb : hanem legfőképen az is, hogy rávezet a különféle felfedezések közt esetleg 1 Rómára vonatkozólag külön cikk jelent meg e folyóirat 1939. 4, 355. számában. 2 Ez utóbbiak Itália több vidékére (Rómán és környékén kívül főleg Milánóra, Ravennára, Nápolyra és környékére), egész Szicíliára, Dalmáciára és Tuniszra (főleg Karthágóra) terjeszkedtek ki. Anyagi támogatás nélkül önálló kutatásról szó sem lehetett s Így csak a feltárt emlékek alapos tanulmányozására szorítkozhattunk.
