Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
60 MÓRA MIHÁLY arra mutat a következő, XV. artikulus ama rendelkezése, amely az államnak az Egyház irányában fennálló pénzügyi kötelezettségeit nem szünteti meg, hanem kifejezetten fenntartja, amennyiben azok törvényen, szerződésen vagy külön jogcímen alapulnak. Hogy a fejlődés milyen irányban alakult volna ki, hogy a szomszédos Német Birodalomban érvényes melyik rendszert tartották volna szem előtt, nehéz megmondani. Az addigi jogállapotot tartja fenn a bajor konkordátum is. (10. pont, 5. §). A bajor kormány indokolása1 megelégszik azzal, hogy mint alkotmányjogi alapra az akkor érvényben levő birodalmi alkotmány 137. pontjának 6. és 8. bekezdésére és a bajor alkotmánytörvény 18. §-ának 3. bekezdésére, valamint az 1921 júl. 27-iki törvény helyébe lépő 1923 aug. 1-i bajor egyházi adótörvényre hivatkozzék. Az utóbbiban körülírt jogállapot maradt fenn : a konkordátum elismeri az Egyház ama jogát, hogy az állami adólisták alapján adót szedjen be. A konkordátum e rendelkezésének jelentősége abban áll, hogy a birodalom és a bajor alkotmánytól függetlenül és szerződésileg biztosítja az Egyház adóztatási jogát.1 2 A bádeni konkordátum ugyancsak elvi kijelentést tartalmaz. (4. art.,4. §). Az Egyháznak joga van az állami adólisták alapján a birodalmi, badeni alkotmány és a badeni jogszabályok rendelkezése alapján adót behajtani ; ennek részletesebb szabályait az állam adja.3 Legrövidebb a német birodalmi konkordátum (13. art. és ehhez a zárójegyzőkönyv megfelelő intézkedése), amely szerint a birodalom az Egyház adószedési jogát továbbra is elismeri.4 Ez a rendelkezés nyilván nem más, mint amit a jogászok utaló szabálynak, vagy helyesebben kerettörvénynek mondanak. 5. Ami a magyar állam álláspontját illeti, a magyar jogtörténet tanít meg arra, hogy nálunk az Egyház adóztatási jogát, nem mindig ellentmondás nélkül ugyan, de állandóan gyakorolta. Ezért helyes a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 110—2/610—1931. sz.5 6 határozata, amely a katolikus egyház adókivetési jogának magyar- országi alapjait jogtörténeti érvekkel is alátámasztva, így indokol : a magyar állam törvényeiben a római katolikus Egyházat mint önálló 1 Közli Koeniger A. M. : Die neuen deutschen Konkordate und Kirchenverträge mit der preuß. Zirkumskriptionsbulle, Bonn un Köln 1932, 132. 2 Koeniger, 233. 3 Van Hove A. : Le Concordat entre le Saint-Siège et l’État de Bade, Nouvelle Revue Théologique 1933, 777. — Föhr: Das Konkordat zwischen dem Heiligen Stuhle und dem Freistaate Baden, Freiburg i. B. 1933, 39. 4 Van Hove A. : Le Concordat entre le Saint-Siege et le Reich allemand, Nouvelle Revue Théologique, 1934, 169. 6 Közölve : esztergomi főegyházmegye körleveleiben, 1931, 54, 3273 sz. és Madarász, 18—20.
