Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS 57 külözi az állam támogatását és saját vagyoni eszközeikre van utalva. Érdemes figyelemre méltatni ama joggyakorlatot, amely szerint, ha a politikai község az általános községi adóból az egyik felekezetet támogatja, a többi felekezet hívői a községi adótól viszonylagos felmentésüket kívánhatják. Némely kantonban az egyházi szervezeteknek joguk van a méltányosságnak megfelelő autonóm adószabályzatot felállítani. A kultuszadót legtöbbször az állami adó járuléka formájában hajtják be. Itt-ott az országos egyház központi egyházi szükségleteinek fedezésére szolgáló kultuszadót is találunk, másutt konkordátumok kötelezik a kantont (pl. Ticino) az egyházi kiadásokhoz való hozzájárulásra. Meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben a kultuszadók jogosultságát elismerik, azok behajtására az állami közigazgatás segélyt nyújt. Különben a különböző rendszerekre nézve a következő csoportokat lehet megkülönböztetni : 1. Vannak kantonok, amelyekben a különleges egyházi célokat szolgáló alapítványi vagyon régi egyházi rendszere fennmaradt, ezért az egyházak maguk fedezik szükségleteiket és ameny- nyiben szükséges, tagjaikat az egyházi adók befizetésére kötelezik (Úri, Schwyz, Ob- u. Nidwalden, Zug, Wallis, Arhoppenzell-Innerden, Freiburg, Graubünden, Glarus, St. Gallen, Thurgau és Aargau paritásos rendszerű kantonja ; ezenkívül Appenzell-Ausserrhoden, Genf és Basel város is a korábbi kultusz-budget rendszeréről áttértek az egyházak önálló pénzügyi gazdálkodásának rendszerére). 2. Másutt az állam a részéről közjogi személyeknek elismert egyházak kultuszterheit egészben vagy részben átveszi (Zürich, Bern, Waadt, Schaffhausen, Neuenburg), részben a már korábbi szekularizációból származó kötelezettség alapján. 3. Luzern, Ticino, Solothurn kantonok ugyanazt az álláspontot foglalják el, mint az 1. alattiak, azonban különleges jogcím alapján, az egyik vagy másik egyházat anyagilag is támogatják. 4. Basel-Land-ban az új katolikus részben (Birseck) a papokat a katolikus egyházközségek fizetik csekély állami hozzájárulással ; a kanton régi protestáns részében pedig a kultuszkiadásokat az egyházi és az iskolai javakból (Kirchen- und Schulgut) fedezik, a politikai község hozzájárulásával.1 Mindehhez hozzá- kell még venni, hogy az egyes kantonokban nemcsak katolikus, hanem protestáns egyházak is vannak. Svájc 24 kantonjában és félkantonjában az egyház és állam jóformán valamennyi elgondolható formáját megtalálhatjuk. Az egyházak közjogi állását túlnyomólag elismerik, de nem mindenütt az összes keresztény vallásfelekezet és nem mindenütt az ezekhez tartozó mindegyik egyházközség javára. így például Basel város kantonjában a kát. egyházközségeknek ma sincs meg a közjogi jellege, Zürich kantonban pedig 47 katolikus egyházközségből csak 1 Lampert Ulrich : Die kantonalen Cultusbudgete und der Anteil der verschiedenen Konfessionen in denselben 1906. Lampert Ulrich : Kirchliches Finanzwesen in der Schweiz, Görres Staatslexikon,6 III. 363—366.
