Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
52 MÓRA MIHÁLY az adóalany nem fizeti be, következhetik a kényszer alkalmazása ; ez a kényszer nem mindig fizikai, hiszen az Egyháznak a bracchium saeculare hiányában módjában van egyházi kényszereszközöket is igénybevenni.1 Hivatkozhatunk Franciaországra, ahol a szeparáció utáni denier du clerge-t egyházi célokra a püspökhöz kell eljuttatni ; ha pedig a plébános a kötelezettségének nem tesz eleget, vonakodása esetén eltávolítható.2 Hivatkozhatunk továbbá a porosz püspökök 1921 április 24-iki pásztorlevelére, amely az egyházi kegyelmi eszközök elvonásával jelzi kikényszeríthetőnek az egyházi adót.3 Tudatosan említettünk meg két ellentétes rendszerű jogvidéket. Az elsőben az elválasztás után a hívek anyagi szolgáltatásának kényszerjellegét éppen egyházi részről igyekeztek elmosni, míg a másodikban az állam behajtási segélyét jelentősen igénybevevő különösen kifejlett egyházi adójog húzza alá az egyházi oldalról gyakorolható kényszer mozzanatát. Gyakran halihatjuk, hogy az önkéntes adomány rendszere ideáli- sabb. A hívekre nehezedő egyházi adó ellen fel szokták hozni, hogy kényszerjellegénél fogva az Egyház lényegével kevésbbé egyeztethető össze. Ezzel szemben azonban megvan az az előnye, hogy a tehetős, de önkéntes adományokra nem kész tagjait is igénybe veszi és ezáltal nemcsak nagyobb összeget biztosít egyházi célokra, hanem szociálisan kiegyenlítőleg hat, mert a kevésbbé tehetős hívek terhét csökkenti.4 Nehezen lehet belátni, miért ellenkezne az Egyház lényegével a kényszer éppen az adójogában, mikor az autonóm egyházi jog különböző jogágában a kényszer számos formáját ismeri. Mégis nem hiányzanak hangok, amelyek a valamennyi hívőre nehezedő egyházi adóval szemben némi fenntartással élnek. Így Linneborn5 hangsúlyozza, hogy a katolikus az egyes hívők jótékonysági, illetve a/a/nizsna-pénzekként nyújtanak és amelyek kizárólag közjótékonysági célokra lennének felhasználhatók, mert az adók rendeltetésük és természetük szerint nem a hívők tetszésére bízott önkéntes adományok, hanem kötelező szolgáltatások és azt a célt szolgálják, hogy az egyház- községek hivatásszerű kötelezettségükből folyó és kegyúri kötelezettséget avagy teljesítőképességüket meghaladó szükségleteiket fedezhessék.(Akiemelés tőlem származik.) 1 A kényszer és jog, egyházi és világi jogi kényszerre v. ö. Móra : Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos főbb kérdések a Codex Iuris Canonici alapján, figyelemmel a régi jogra is. Dolgozatok a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Kánonjogi Szemináriumából. (Igazgató: Baranyay Jusztin egyetemi professzor.) 1. sz. Budapest, 1934, 14, 63—65. 2 C. C. 1911. ápr. 29, Acta Ap. Sedis, III, 277, id. Haring, 681.1 V. ö. alábbi 28. jegyzetet. 3 Eichmann Eduard: Lehrbuch des Kirchenrechts,4 II, 147.2 4 Scharnagl A. : Kirchliches Finanzwesen, Görres-Staatslexikon,5 III. 314.; Giese F. : Deutsches Kirchensteuerrecht (Kirchenrechtliche Abhandlungen 69—71.) 1910. 6 Linneborn Joh. : Kirchliches Finanzwesen in Preußen, Görres-
