Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
48 MÓRA MIHÁLY Magunk részéről jó pár éve gyűjtjük a folyóiratokban és döntvénytárakban nem ismertetett, sőt legtöbbször nem is publikált határozatokat. Illetékesek előtt felvetettük azt a gondolatot, hogy szükséges lenne ezek gyűjteményes kiadása, vagy döntvénytár (Egyházi Jog Tára) formájában közzététele. Addig is, amíg erre sor kerül, ami reméljük nem késik soká, azúttal ama kérdések egyike felé fordulunk, amely bíróságainkat az utóbbi időkben gyakrabban foglalkoztatta : az egyház- község ellen vezetett végrehajtás során lefoglalható-e az egyházi adó. Megelőzőleg az előfogalmak során röviden szólnunk kell az egyházi adó fogalmáról, az Egyház adóztatási jogáról és néhány egyházi adóügyi alapkérdésről. Talán nem lesz felesleges megbeszélésünk, különösen ha figyelembe vesszük, hogy bár az egyházi adóra vonatkozólag újabban három munka is megjelent,1 azt a kérdést, hogy az egyházközség ellen vezetett végrehajtás folyamán lefoglalható-e az egyházi adó, egyik sem tárgyalja, de az előfogalmak részletesebb elméleti megvilágítása is feladatuk körén kívül esett. Az egyházi adó fogalma. 2. Az egyházközségi adó nem állami, hanem egyházi adó. E tétel evidens mivolta a további fejtegetést feleslegessé teszi. Közelebbről kell azonban megvizsgálni, hogy mi az egyházi adó. A mai egyházi adó fogalmának meghatározásánál figyelembe kell venni nemcsak a jogtörténeti előzményeket, hanem az egyházi jogon kívül a világi szaktudomány fogalmait is, mert különben az egyoldalú kiindulás téves eredményekre vezethet. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy az Egyháznak a történelem folyamán kialakult adórendszere van és ezt csupán a mai világi pénzügyi jog kategóriáin keresztül nem lehet megérteni. Viszont tudnunk kell, hogy az állami pénzügyi jog is fejlődésen ment keresztül és ezért már nem elégíthetnek ki bennünket mindenben a korábbi fogalmak, amelyek részben a naturál- gazdálkodás korából származnak. Az adó fogalmát a Codex nem határozza meg. Ha megfelelő canonjait áttekintjük, azt mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a Codex bizonyos fokig különbséget tesz adó és illeték között, az előbbire a tributum (250 c. 2. §, 1355 c. 2 n., 1356 c., 1505 c.) és exactio (1505 c.), az utóbbira legtöbbször a taxa (59 c. 2. §, 250 c. 2. §, 463 c. 3. §, 1234 c. 1. §, 1507 c., 1909 c. 1. §, 2408 c.) kifejezést használja, ám a taxa jelenthet 1 Takács György—Voloszynovich Zoltán—Kerezsy Jenő—Vas Imre : Az egyházközségi és hitközségi adózás. Budapest, évsz. n. — Takács György : A magyar egyházi adójog alapelvei. Budapest, 1931. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1931. 122. fűz.) — Madarász István: A párbér és az egyházi adózás kérdése a jelen joggyakorlatban. Budapest, 1938. (Kny. «A mai magyar község» c. munkából.)
