Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Ivánka Endre: Sacrum Imperium és Rex Christianus

46 IVÁNKA ENDRE amennyiben céljának azt tekinti, hogy különböző nemzetiségű orszá­gokat egy átfogóbb politikai egységbe foglalja össze. Az osztrák-magyar monarchiának tragédiája éppen abban állt, hogy az így megvalósult politikai alakulatban a középkor két ellen­tétes politikai koncepciója egymásra talált : Az impérium ideológiája, mely az országokat és királyságokat egy legfőbb központi hatalom alá helyezi, és az a másik felfogás, mely a független királyságokat és orszá­gokat egy közös kulturális egység («a kereszténység» vagy «Európa») egyenjogű tagjaiként egymás mellé állítja. A német-római birodalom hagyományainak megfelelően az új osztrák császárságban egy új szu- verénitás létesítését kellett látni, mely az egyes országok és tartomá­nyok fölött áll és azokat egy új birodalommá foglalja össze — a magyar felfogás szerint, mely, a fent körülírt másik középkori felfogás értelmé­ben, a Szent Koronában az ország legfőbb politikai jogforrását és az elévülhetetlen függetlenség garanciáját látta, csak egyenjogú államok összefogásáról, országok szabad társulásáról lehetett szó a közös célok elérésére, a közös érdekek megvédésére. Az 1867-es kiegyezésben Magyar- országra vonatkozólag a magyar felfogás érvényesült, a monarchia többi részeiben azonban a «birodalmi» felfogás maradt továbbra az alkotmány alapja. A cseh királyság — a cseh «államjogi párt» tilta­kozásai ellenére — csak az osztrák császárság tartományainak egyike volt. A monarchiának ezen az egyenlőtlen megoldáson meg kellett buknia. Mert következetes, egységes megoldás csak az lehetett volna, hogy vagy a centralisztikus felfogást érvényesítették volna még Magyar- országgal szemben is — ezt azonban sem a magyar alkotmány, sem a magyar nemzetnek a szabadságharcban és utána kifejtett ellentállása nem tűrte meg — vagy a foederalisztikus megoldást terjesztették volna ki az egész monarchiára — ezt a német-római császárságtól örökölt «birodalmi» hagyományok nem engedték meg. így az osztrák-magyar monarchia belső problematikájában egészen a XX. századig élt tovább az a polaritás, mely a középkor politikai világképét jellemzi. Ivánka Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents