Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
KÖZÉPKORI FRANCISKÁNUSJÁRÁS KELET-ÁZSIÁBA 369 Ez a mondat két részre osztja a tudósokat. E mondat miatt tibeti tartózkodásáról kételkedik még P. Van den Wyngaert is.1 B. Läufer2 pedig egyenesen tagadja, hogy lett volna Tibetben. Ellenben a legtöbb író látva azt, hogy Odorik további észrevételei helytállók, azért vagy összetévesztésnek, vagy elírásnak tartják a fönti mondatot. Mások szerint pedig tényleg megfordulhatott olyan vidékeken, ahol az óriási hegyek közötti meleg völgyekben megteremnek a gabonaneműek. Gr. Széchényi Béla keleti utazásaiban8 említi, hogy a folyók mellett Tibetben megterem az árpa, búza, köles, haricska és a hüvelyes vetemények. Hősünk tibeti tartózkodását elfogadja Henri Martrod,1 2 3 4 P. Patrizius Schlager O. F. M.,5 P. Achille Léon O. F. M.,6 P. Otto Maas 0. F. M.,7 G. Pullè,8 dr. Wolkenberg Alajos.9 Ugyanígy gondolkodnak az utazók közül Széchényi Béla gr.10 11 és Sven Hédin.11 Ide csatlakoznak P. Golubovich és P. Heribert Holzapfel O. F. M.12 tudósok is. Így tehát a majdnem egybehangzó vélemény alapján állítanunk kell, hogy Pordenonei B. Odorik volt az első európai ember, aki Tibetben járt és róla ismereteket közölt a nyugattal. Odorikunk az, aki a kínaiak életmódjáról azt állítja, hogy náluk a nagyúri élet jele és a nemességnek külső ismertetője, ha valaki a körmeit hosszúra engedi növeszteni. A nők szépsége pedig a kicsiny lábakban áll (XXIV. fej.). A kínai császárról azt mondja, hogy hajlandó a kereszténységre s amidőn egy ízben ő az érsekkel, Montecorvinói Jánossal kiment eléje fogadására és megtömjénezték, mély tiszteletet mutatott a szent Kereszt iránt (XXXVIII. fej.). Ezeken kívül sok állattani és a növényvilágot illető észrevételei is vannak, írja pl., hogy a Malabar-partvidéki folyókban sok gonosz krokodil, vagyis kígyó van. Zampa királyságban (Kokinkina) sok elefánt él ; Jáva szigetén terem a kámforfa, kubébe (bors egy neme), a kardamonum, borsízű paradicsom stb. Figyelemreméltó, hogy mily sok idegen szót használ, ami azt jelenti, hogy az ázsiai nyelvekkel eléggé megismerkedett. Az olasz szavakon kívül használ mongol-tatár szavakat : atha (atya), balich (kínai pénz), tuman (tömény, tízezer), karamoran (fekete folyó, a Hoangho mongol neve) ; fagaz (zsák). Arab szavai : moschet, melik, kadi, medanum (piac), karaván, jasse (csónak) stb. 1 V. ö. Sinica, I. 485, első jegyzet. 2 Was Odoric of Pordenone ever in Tibet? a T’oung-Pao c. folyóiratban, 1914, 405—11. 3 Kiadta Kreitner Gusztáv, Budapest, 1882. 857. 4 Études Franciscaines, t. XL, 1928. 632. 6 Mit dem sei. Odorikus nach Indien und China, Trier, 1912, 112. 6 Saint François d’Assisi et son oeuvre, Paris, 1928, 233. 7 Antoniusbote, XXXVIII. 1931, 4—5. 8 Viaggio del B. Odorico da Pordenone, Milano, 1931. 9 A kát. világmisszió könyve, i. m. 355. 10 I. m. (Kreitner) 851. 11 Ázsia sivatagjain keresztül, 171. 12 Manuale historiae 0. F. M., Freiburg, 1209, 230. Theologia. 24
