Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS 359 régebben és ma is a tételezett törvényjogon kívül ismeri a szokásjogot és mindenekfelett a keresztény természetjogot ; a kánonjogban tehát lehet törvényhézag, de nem joghézag. Másfelől pedig itt hiányzik az a jogpozitivista felfogás, amely egyeseknél szelepként szinte szükségszerűen a joghézagelmélethez vezetett el. Befejezés. A kánonjog bölcsen számot vet azzal a ténnyel, hogy az emberi törvényhozásnak szükségszerű korlátái vannak, mert hiszen az ember, még ha törvényhozó is, nem képes előre látni az összes elképzelhető jogesetet. Dolgozatunkat és különösen annak ama részét, amely a magyar végrehajtási jog egyik ilyen előre nem látott kérdésére igyekezett némi világosságot deríteni, talán nem zárhatjuk megfelelőbben, mint a Szent Tamásból vett, a törvényalkotó ember végességére is utaló idézettel, amelyet nem ártana megjegyezni azoknak, akik a törvényhozótól. tökéletességet várnak és a kodifikációknak a jogélet valamennyi esetére nem találó gyarlóságát túlzottan kifogásolják. Nullius hominis sapientia tanta est ut possit omnes singulares casus excogitare ; et ideo non potest sufficienter per verba sua exprimere ea quae conveniunt ad finem intentum ; et si posset legislator omnes casus considerare, non oporteret ut omnes exprimeret propter confusionem vitandam ; sed legem ferre deberet secundum ea quae in pluribus accidunt.1 Móra Mihály. 1 Summa theol. I—II, q. 96, art. 6 ad 3.
