Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Hermann Egyed: Ciszterci Charta Charitatis, premontrei statutumok, domonkos constitutiok
CISZTERCI CHARTA CHARITATIS 33 a generális apáti és generális káptalani intézmény adta meg a ciszterci rendnek az eleddig hallatlan belső egységet. A premontrei szerkesztő ezt a ciszterci specialitást szintén felhasználta, úgy azonban, hogy a hasonló elemek mellett lényeges eltérések is feltűnnek. Az évenkinti generális káptalan intézményét pl. a premontreiek szintén átvették. De náluk akkor még nem volt olyan szigorúan parlamentáris jellege, mint a cisztercieknél, hanem inkább csak a testvériség ápolását szolgáló összejövetel (colloquium visitandi gratia). Megvan a monostorok filia- tiója is, de a pater abbas visitatiója is csak ilyen természetű. Eltérés van a generális káptalan helyét illetően is. A cisztercieknél a káptalan mindig Citeauxban ülésezett, a premontreieknél, bár azon mindig a prémontréi generális apát elnökölt, nem mindig az anyamonostorban, hanem a generális apát által kijelölt apátságban. Következésképen míg a cisztercieknél a beteg apátokon kívül az évenkénti megjelenés alól a nagyon távol lakó apátok is fel voltak mentve, a premontreieknél ezt a kedvezményt a betegeken kívül senki sem kapta meg, mert a káptalan helyének változtatásával aránytalanul nagyobb útiköltség egy apátot se terhelt meg. A premontrei rend pasztorációs rendeltetéséből viszont logikusan következett, hogy azt az apátot is felmentették a megjelenés alól, akinek eltávozása ellen a megyéspüspök óvást emelt. Ez a pont különben azt is bizonyítja, hogy Szent Norbert akkor még nem gondolt a rend exemptiójára. Az első premontrei szabályzat továbbá egyenesen kizárja a világi patrónusok (Klostervogt) keresését, a ciszterci rend monostorai viszont az ilyenek révén még akkor is nagyobb önállóságra tettek volna szert a püspökkel szemben, ha a Charta nem is mondotta volna ki, hogy a püspök a monostor belügyeibe nem avatkozhatik, ha a rend letelepülésébe egyszer már beleegyezett. Lényegesebb eltérés még a két szervezet között, hogy az első premontrei alkotmány nem ismeri a generális apátot ellenőrző «primi abbates» intézményét. Ezeknek a citeauxi apátság vizitációjában és a generális apát választásában volt nagy szerepük. Az első premontrei statútumok1 azonban sohasem lettek a rend hivatalos törvénykönyvévé. A rendben két irány küzdött egymással. A szász monostorok Wigger brandenburgi premontrei püspök vezetésével a kevésbbé centralizált kanonokrendi jelleg mellett voltak, míg a rendi központban Hugó apát vezetésével a monachális és erősen centralizált jelleg mellett törtek lándzsát. Ők értek el sikert, mert még Szent Norbert életében kivitték, hogy II. Ince pápa 1134-ben az egész rendet kivegye a püspökök büntető hatalma alól és elrendelje, hogy a generális káptalan helye mindig Prémontré legyen. 1 A premontrei szabályzat elnevezése eleinte consuetudo, majd constitutio, végül hivatalosan statutum. Theologia. 3
