Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Bendefy László: A kumai püspökség története
A KUMAI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE 321 Szonának nevezik. A templom, akárcsak a hozzátartozó harangtorony, ma jobbára romokban hever s feltétlenül európaiak (Frengi) építették. A hegyvidéki cserkeszek a templomromot magát Kliszi-nek nevezik, ami — akárcsak a török Klizia — a görög éxxXrjoía szó elferdítése.»1 Az a hely, ahol Klaproth a két templom-, ill. kolostorrom helyét megjelöli, az Elbrusz havas hegycsúcsának közvetlen közelében, a hegycsúcs talapzatának lábánál fekszik (1. térkép). A Madzsar-Unneh- nek nevezett romkörzet mintegy 280—300 km, a Kliszi nevű rom pedig kb. 230 km távolságnyira van Magyertől, az odavezető útvonalakon (a Kuma mentén) mérve. Ez a távolság öt-, illetve négynapi lovagiásMadzsar Unneh és Kliszi romjai a Kuban forrásvidékén. nak felel meg. Abban az időben is ilyen terepen nagyobb távolságokra a legcélszerűbb közlekedési eszközül a hátasló szolgált. Négy-ötnapi távolság valóban nem olyan nagy, hogy a félévszázadon át kiépített lelki kapcsolatokat meg kellett volna szakítania a hegyek közé menekült szerzeteseknek Magyer népével, de — figyelembevéve a térszín alakulását — éppen elegendő ahhoz, hogy a püspökség temploma és kolostora, annak lakóival együtt biztonságban legyen a tatároktól. Klaproth több ízben is említi művében, hogy a madzsan szó nogájtatár nyelven ma téglaépületet jelent és tagadja, hogy ennek a «magyar» szóhoz köze volna.1 2 Hogy a kumamenti Madzsar-féle szavak1 U. ott 441. 1. 2 Vámbéry, A magyarok eredete, Bp. 1882. c. m. 192—193 11. így vélekedik : «Szemben Klaproth nézetével, ki azt állítja, hogy «Madzsar tastan», azaz kőből való, ó-tatár nyelven tehát kőből készült épületet jelent, sajnálat21 Theologia.
