Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Bendefy László: A kumai püspökség története
A KUMAI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE 317 • saival együtt behatóan tanulmányozta őket és Posta Béla jó beszámolót ád róluk.1 írja, hogy a kumükök a Derbendtől északra csak kis távolságban fekvő Rubasz-Csai és a Terek között laknak, területük észak felé mindinkább kiszélesedik és a Tereknél már a Szundzsa torkolatáig terjed. Számukat 80.OOO-ben adja meg. A kumükök ma szunnita mohamedánok, de egyáltalában nem a mozulmánok fanatikus fajtájából. Hogy mikor tértek erre a hitre, nyitott kérdés. Tény, hogy az arabok első ízben már 733-ban betörtek területeikre, majd 851-ben újabb arab megrohanásban volt részük, de az izláin befolyása csak a XII. században tudott igazában érvényesülni. Dzsingiz kánnak 1221. évi, Timur- lenknek pedig 1395. évi hadjárata nagyon kedvezett ezeken a vidékeken az iszlám megerősödésének. Posta Béla tanulmányai szerint «ű kumükök a XIV. században már mind az izlám hívei voltak». «Legközelebbi rokonaikat — írja — némelyek a nogájok, mások a vogulok és a magyarok között keresik. Nevük a kumükh, vagy Gumukh helynévtől ered, egyrészük nogájnak vallja magát s ez a hagyományok szerint Mamai kán hordájától származik. A helynevek bizonysága szerint területük egykor sokkal nagyobb lehetett.. . Nyelvük a nogáj rokona ; értik azt s részben beszélik is... Embertanilag nem a kaukázusi népekhez, hanem inkább a tatárokhoz, vogulokhoz és mongolokhoz hasonlítanak». A X. századbeli Masz'Údi művében szintén megemlékezik Cumuchról. Miután beszél a Kaspi tó közvetlen partvidékén fekvő tartományokról, így ír : «(El-kerds)... tartomány szomszédságában egy Ghumuk nevű tartomány fekszik, melynek lakói keresztények, fejedelmük nincs, hanem több főnöknek (törzsfőnöknek) engedelmeskednek és az alánokkal békében élnek».1 2 Ibn Ruszta (élt a IX—X. század fordulóján) Dzsajháni művére támaszkodva azt jegyezte fel Ghumikról, hogy az jól megerősített vár ésSzerirhez (ma : Daghisztán) tartozik.3 Ez a Ghumik azonban szerintem a mai Gunib-bal azonos (Kumuktól 45 km ÉÉNY-ra) ; az egykori erősség nyomai itt ma is fellelhetők. Ennél többet nem sikerült az irodalomból kihámoznunk a kumü- kökre vonatkozóan. Ami többlet adódik, az most vagy nem érdekel bennünket, vagy a regék és feltevések világába tartozik, de arra építeni nem lehet. Hammer-Purgstall is, akitől talán a legtöbbet várhatnók, mindössze egy-két helyen említi meg Kumuk város nevét.4 Már most mit olvashatunk ki ezekből a gyér adatokból? Először is azt, hogy Kumuk városa legalább is ezer esztendős múltra tekinthet vissza s valaha erős határvár lehetett. Benne az északkaukázusi török 1 Zichy, — kaukázusi és középázsiai utazásai, I. kt. Bp. 1897, 47-—51. 11. 2 Pauler-Szilágyi, A magyar honfoglalás kútfői. Bp. 1900. 273. 1. 3 U. ott 192. 1. 1 Hammer-Purgstall, Geschichte der Goldenen Horde. Pesth, 1840.
