Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Vendel: Szent Tamás bölcselete és az ordinationes
SZENT TAMÁS BÖLCSELETÉ ÉS AZ ORDINATIONES 297 Mindezen megállapítások nyomán a tényi és fogalmi kérdések tisztázása önmagában tiltakozik, hogy a 24 tétel tartalmának elfogadása a kongregációi döntés erejében a keresztény bölcseleti stúdiumok irányítására kizárólagos jelleggel előírassék, amint azt az autentikus magyarázatok nem is követelik. Kétségtelen, hogy a Magisterium joga és kötelessége körzetébe tartozik, hogy adott esetekben a kinyilatkoztatás igazságainak védelmében és kifejtésében bölcseleti igazságokról is auktoritatív és definitiv döntsön, ami azonban jelen esetben nem történt. A teológia és a vele összefüggő bölcseleti kérdések tudományos kifejtése elé az Egyház nem vet gátat,1 csak az alkalmazott eszközök és megnyilatkozások értékelésében a tárgynak megfelelő óvatosságot és megfontolást pro et contra megkívánja tőlünk. IV. Feleletre vár még az a kérdés, hogy az Ordinationes hivatkozásából miért maradt ki a Doctoris Angelici megjelölése. Erre a kérdésre többféle feleletet lehet adni. Mondhatnók azért, mert az általa érintett tárgykörben több hasonló tartalmú pápai megnyilatkozás történt,1 2 amelyek mellőzésével az Ordinationes csupán az Aeterni Patris-t, mint az újabbkori keresztény bölcseleti mozgalmak szellemének törvénykönyvét és az Ordinationes megjelenésekor uralkodó XI. Pius hasonló értelmű Studiorum Ducem enciklikáját emeli ki. Lehet, hogy az az egyszerű felelet adja a kérdés megoldásának kulcsát. Lehetséges az is, hogy motu-poprio említett territoriális jellege miatt nem kapott utalást az általános jellegű Ordinationes-ban. Mindez és más hasonló okok és szempontok lehetőségével számolván, szabad legyen még egyet említenünk, amivel sajátos jellegzetessége miatt kissé részletesebben foglalkozunk. Mondanivalónk alátámasztására és megvilágítására elöljáróban a neoskolasztika történetének egy érdekes epizódjára hivatkozunk, ami a Doctoris Angelici megjelenése előtt 40 évvel történt. Szent Tamás halálának 600. centennáriuma alkalmából — 1874-ben — Rómában egy tudományos társaság alakult, melynek célja az volt, hogy Szent Tamás bölcseletének főbb tételeit összhangba hozza a természettudományok haladásának újabb adataival, különös tekintettel az embertanra. A társaság által védett alaptételek között helyet foglal Szent Tamás tanítása a forma substantialis és a materia prima kérdésében, nemkülönben a léleknek mint forma substantialis- nak egysége, helyesebben egyetlensége az emberben. 1 «Ad absolutam scholarum et doctorum unitatem Ecclesia nunquam contendit, quia neque necessaria, neque utilis est et ne obtineri quidem potest ; vanae autem et fallacis huius umbrae captatio caritatem, scientiam, fidem haud levibus periculis exponere videtur.» Ledóchowski, 46. 2 A fontosabb megnyilatkozások felsorolását lásd a P. Gasparri által forrás-megjelölésekkel történt Codex Juris Canonici 1917-i kiadásában az 1366. kánonhoz adott 5. jegyzetben. — pag. 398.
