Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
246 MÓRA MIHÁLY Amennyiben — úgymond — az egyházi adót az egyházközség közvetlenül jogosított kivetni és behajtani a hívőktől és a behajtott összeg százszázalékban csupán őt illeti, természetszerűleg a lefoglalás következményeként harmadadósokként az egyes adózó alanyok értesí- tendők. Ez azonban nem zárja el az egyházközség hitelezőjét attól a jogától, hogy az egyházközség adókövetelését, amennyiben azokat az egyházközség nem közvetlenül, hanem a kerületi adószámviteli osztály, illetve saját ügyvédje útján hajtatja be, ezeknél is lefoglaltathassa. A behajtási megbízás folytán ugyanis, alapuljon ez akár törvényes rendelkezésen, akár a végrehajtást szenvedő akaratelhatározásán, a behajtási szerv és aközött, akinek javára és érdekében a behajtás foganatosít- tatik, oly jogviszony keletkezik, amelyből az utóbbinak az előbbivel szemben a megbízás tárgyának behajtása esetén kétségkívül követelése támad. E viszonyban tehát adósként, illetve hitelezőként állanak egymással szemben és a hitelező egyházközség e követelésének lefoglalása és behajtása a harmadadósnak tekintendő behajtási szervtől, illetve személytől az egyházközség hitelezője részéről akadályba nem ütköz- hetik. Ehhezképest a végrehajtást szenvedők követelésének behajtásával megbízott közeget a végrehajtás szempontjából a végrehajtást szenvedővel azonosnak nem lehet tekinteni. Az eddig előadottak azonban nem vonatkozhatnak az egyházközség törvényes képviselőire, a világi elnökre és a plébánosra, akik helyzetüknél fogva nem csupán a végrehajtás szempontjából, hanem egyébként is e minőségükben valóban a végrehajtást szenvedő egyházközséggel egy tekintet alá esnek. Bár az elmondottak az egyházi adókra általában állanak, az adott esetben mégis különbséget kell tenni az AJ és B) osztályú adók között. Az A) csoportba tartozó hívek adójukat a lakásuk szerint illetékes kerületi adószámviteli osztálynál tartoznak befizetni. A hátralékos hívő ellen a behajtási eljárást ugyancsak az adószámviteli osztály foganatosítja. A behajtott, illetve befizetett adókat az adószámviteli osztály nem az egyház- községeknek küldi meg, hanem az egyházközségek központi tanácsának, amely azután azt 80%-ban felosztja az illető közigazgatási kerület területén levő egyházközségek között. Az A) csoportba tartozó hívőktől beszedett adó tehát közvetlenül nem illeti meg az egyházközséget. Az adózókkal szemben jogosítottként nem maga az egyházközség áll, úgyhogy az ily adók a végrehajtást szenvedő hitelezője által az adózóknál le sem tilthatók. Az egyházközségnek egyházi adóbeli követelése csupán a központi tanáccsal szemben áll fenn, mégpedig ama összeg erejéig, amelyhez a felosztás útján jutott. A B) csoportba tartozó hívők adója ellenben közvetlenül az egyházközséget illeti meg teljes egészében, az adózó hívőktől kiindulva letiltható mindazoknál a szerveknél és személyeknél, amelyek kezén behajtás, továbbítás céljából átmegy.1 1 A budapesti kir. törvényszék mint felfolyamodási bíróság 21. Pkf. 6136/1932/8. számú végzésének indokolásából.
