Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Szabó Elek: A ferences iskolaügy a XIV. sz. végéig

244

SZABÓ ELEK

kötelessége volt ezen «actus scholastici» látogatása, hogy ezáltal a hithirdetéshez szükséges ismereteket megszerezhessék.

A teológiai tanulmányok időtartama négy évet ölelt fel.1 Sok esetben még egy kétéves tartózkodás jött ehhez valamelyik Studium generalen, különösen azok részére, akik akár a tartományi főiskolákon, akár a rendi kolostorok házi stúdiumain mint lektorok akartak működni. Elérték így azt a színvonalat, amit az egyetemek hatéves teológiai kiképzésben növendékeiknek nyújtani tudtak.

A tanulmányok végén, vagy mielőtt a rendi növendék Studium generalera beiratkozott volna, tartományfőnöke engedélyével1 2 felvette az egyházirend szentségét és megkapta az engedélyt az igehirdetésre. IV. Sándor pápának 1255-ből származó engedménye alapján egyidőben még a szentelés előtti, úgynevezett ordinatiós vizsga alól is fel voltak mentve a ferences növendékek,3 de ez a privilegium úgy látszik nem volt sokáig életben. A hithirdetési engedélyt a Rend kezdetén az általános rendfőnöktől kapták. A tagok nagy száma és a területi kiterjedés miatt később a tartományfőnök definitoraival egyetemben adta meg a missio canonica-t, miután a jelölt az előírt vizsgát sikeresen letette.4

A ferences szerzetes még ezután sem nőtt ki az iskola padjai közül. Egész életében rendszeresen látogatnia kellett az egyes szerzetházakban tartott teológia-órát, hogy tudását felfrissítse és elmélyítse.

Szabó Elek O. F. M.

1 Stat. prov. Aquitaniae, IV. 5, ed. Bihl: AFH. VII (1914) 479.

2 V. ö. Cap. gen. Assisi (1354) ed. Eubel, BF. VI. 645.

3 BF. II. 79.

4 IX. Gergely, 1240. dec. 12, BF. I. 287 ; BF. I. 402.