Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 181 evangéliumoknál a Chester Beatty-féle papiruszokat és a Papyrus Ryland-ot, és tekintettel van a racionalista bibliakritikának legújabb tételeire is, pl. a hagyománytörténeti iskola állításaira vagy Szent Márk «paulinizmusának» kérdésére. Out Introductióját a legjobban úgy ismertethetjük, ha sorra vesszük az egyes vitás kérdésekben leszögezett állításait. A Papiasnál említett Xó-fta azonos Szent Máté arámi evangéliumával ; ettől különböző Xófia-gyüjteményről az őskeresztény irodalomtörténet semmit sem tud. Szent Máté evangéliumának korát Gut 50—60 közé teszi, mert azt hiszi, hogy az ősapostolok csak 50 után hagyták el Palesztinát, hogy a pogá- nyok között is hirdessék az Úr Jézus tanítását. Külön paragrafust szentel Mát. 1,16. eredeti szövege megállapításának, továbbá 16, 17—19. és 28, 19. 20. védelmének. — Szent Márk evangéliumát 55—62 közé helyezi. A második evangélium záradéka (16, 9—20.) kánoni, de szerzője nem Szent Márk, hanem vagy egy apostol, vagy az Úrnak egy ismeretlen sugalmazott tanítványa illesztette azt Szent Márknak befejezetlenül maradt evangéliumához. — Külön szakaszokban beszél a Quirinius-féle censusról, a Lysanias-kérdésről és az Úr Jézus kettős nemzetségtáblájáról. A Quirinius-féle census ellen emelt nehézség leggyökeresebb megoldását abban látja, hogy a Luk. 2, 2-ben előforduló TtpiúxY] szót npoxépa (= előbb) jelentésben veszi, mely jelentés gyakori a Koiné nyelvében : a Szent Lukácstól említett összírás előbb történt, mintsem Quirinius Szíriának a helytartója lett volna. — Jézus kettős genealógiája kérdésében megemlíti mind a három hagyományos megoldási lehetőséget, ő maga pedig legvalószínűbbnek azt a véleményt tartja, hogy Szent József testszerint Jákobnak volt a fia, Héli azonban őt örökbe fogadta. Hozzáteszi azonban, hogy ha be lehetne bizonyítani, hogy Szűz Mária örökös leány volt, akkor feltétlenül leghelyesebb volna az a nézet, hogy Máté Szent Józsefnek, Lukács pedig Szűz Máriának a nemzetségtábláját közli. A szinoptikus kérdés megoldási kísérleténél (mert csak erről lehet szó !) nem mellőzhetjük sem a források elméletét, (bár a kettős forráselméletet elveti,) sem a kölcsönös függés elméletét, sem a szóbeli katechézis elméletét, hanem a hármat össze kell kapcsolnunk. Out szerint Márk nem függ az arámi Máté-evangéliumtól, de Máté evangéliumának görög fordítója követte a második evangélium stílusát és nyelvezetét. Azonban nehéz megmondani, hogy meddig terjed ez a függés. Lukács Márktól és Máté evangéliuma egyes részleteinek görög fordításától függ. Mind a három szinoptikus evangéliumnak alapja pedig Szent Péternek palesztinai arámi nyelvű katechézise. — Véleményünk szerint nem lehet elvitatni, hogy a második evangélium — Szent Péter katechézise mellett — Máté arámi evangéliumától is függ ; egyébként készségesen aláírjuk Outnak az elméletét. A Szent Jánosra vonatkozó kérdésben a Papiasnál említett Joannes Presbytert Szent János apostollal azonosítja ; ebben a kérdésben is valljuk Gutnak a felfogását. Ján. 5, 4-t glosszának tartja ; 7, 53—8, 11-ről pedig azt
