Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
EICH MANN EDUARD — 70 ÉVES 177 A Mater Ecclesia az ő anyai szeretetévei szemléli gyermekei kényszerült sodródását az életkörülmények forgatagában és moralistáinak sokszor meglepő, sőt a szigorú parancshoz viszonyítva könnyelműnek látszó kijelentései mélyükben mindig azt a gondolatot hordozzák, hogy a sentire cum Ecclesia tudata a belőle fakadó szeretet és ragaszkodás erejében megőrzi a híveket a közömbösség veszedelmétől és megfelelő komoly ok nélkül úgy sem vonják ki magukat az ünnepi praxis kötelességeiből. * * * Csak néhány gondolatot és megfontolni valót akartunk felvetni e sorokban. Ne vesse senki szemünkre a hiányosságot, hiszen azt előre bemondottuk. Inkább bizonyos elvi kérdések megvilágítását tűztük ki cél gyanánt, hogy azt a lelkipásztorok a hitélet előmozdítására felhasználhassák. szabó Vendel. Eich mann Eduard — 70 éves. A tudomány nagy feladatai sajátos légkört tesznek szükségessé a kutató számára. Anélkül, hogy a költő módjára elefántcsonttornyába vonulna, a tudós ama világ mellett, amelybe a sors helyezte, egy másik, számára talán fontosabb világban él, amelyet tudománya határol el. A világi hívságok, mint gazdagság, kitüntetés, társadalmi hírnév, rendjel, amelyek az emberek számára általában értéket jelentenek, szemében nem sokat mutatnak ; igazi világa a tudomány országa : öröme a csendes, tudományos siker, az igazság felkutatásában szerzett eredmény, amellyel a szakmáját előbbre vitte. A tudós jubileuma ezért is más, mint a politikusé, vagy a hadvezéré, vagy a fórumon működő más vezető emberé : hiányoznak a nagyközönség számára észrevehető külsőségek, a nagyközönség sokszor tudomást sem vesz erről, amelyet azonban a tudományos világ benső melegséggel ül meg, ez egy esetben félretéve a tudós személytelenségét megkívánó s ennélfogva a személyi kultuszt mellőző felfogását. A jogtudós életében is azok a momentumok fontosak, amelyek tudományával függenek össze. Ez az oka annak, hogy amikor a neves müncheni egyházi jogász 70. születésnapjáról (1940 február 14.) megemlékezünk, rövidre foghatjuk élete külső eseményeit. Eichmann a nyugatnémetországi Hagen- bach-ban (Pfalz) született a vatikáni zsinat elnapolásának évében, 1870 február 14-én. Jogi és teológiai tanulmányait a würzburgi és a müncheni egyetemen végezte, majd hivatása aránylag fiatalon az egyetemi tanári pályára szólította, ahol neves elődök örökébe ült: Prágában (1905—1913) a német egyetemen Schulte, Bécsben (1913—1918) Scherer utódaként működött. A monarchia megszűnésének évétől kezdve a müncheni egyetem teológiai fakultásán tanított. Mindez azonban csak a külső keret, amely mögött egy tudományban eltöltött munkálkodás áll. Eichmann egyforma hivatottsággal művelte az egyházi jogdogmatikát és jogtörténetet. Jóllehet, már a müncheni jogi disszertációjából kinőtt első nagyobb munkájából (Der recursus ab abusu nach deutschem Recht, 1903) Theologia. 12
