Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Marczell Mihály: Nem és erkölcs
NEM F.S ERKÖLCS 15 típusok, melyek a valóságban tisztán sehol nem fordulnak elő, ezentűl már nem beszélhetünk a dologról úgy, hogy a nemi vonzódás szimplán egy hímnemű és egy nőneműnek egymáshoz való közelvitelét eszközölné . . .»* Már maga az a tény, hogy a nemek vonzódása kizárólagosan a biológia területére tolódik át, de különösen az a felfogás, amely a nemi dinamikát egyszerűen az életközösség egy-egy formájának tekinti, a lehető legközelebb érinti az erkölcstudományt. Mégpedig azért, mert a nemiség és annak vonzóereje olyan természeti törvény,1 2 amely a maga elevenségével követeli igényeit. így tehát a nemiség azt a döntő jelleget, sőt mondhatnám egyetlen indító erőt jelenti, amely az emberi cselekvések rugója és így az emberi élet vagy emberi jellem alapmeghatározója. Ez az általános megállapítás hangolta erősen Freudot arra, hogy a pánszexualista álláspontját tudományos rendszerré próbálja kiszélesíteni. Kérdésünk fejtegetésének azonban csak egyik és általános részénél vagyunk. Weininger és Freud további kérdéssé teszi : milyen élettani és lélektani tartalmat takar a férfi és a nő fogalma ? Szerintük ezek is olyan különálló és érvénytparancsoló életjegyek, amelyek követelő és determináló háttérként állnak az élet meghatározói között. Azt szívesen megengedik, hogy ez a determináció nem egykönnyen látható, hanem mélyebb analízissel kell és lehet leleplezni ezt a sötéten meghúzódó élethátteret. Az egész elgondolás erre az egyszerűsített tételre redukálható : a férfi zseni, a nő pedig egyszerűen némber.3 Ez a szörnyű durván hangzó megállapítás a nőre nézve nemcsak lealacsonyító és megszégyenítő, hanem mindkét nemet tekintve az életirányt teljesen megkötő. Tervszerűen alakuló jellemről vagy minket közelről érintő erkölcsről nem lehet szó, mert a differenciált nemiség nyílt vagy raffinált formában belső kényszerrel követeli jogait.4 De nemcsak az élet nemi vonatkozásaiban, hanem a természetes és köznapi használatban az erény neve alatt jelentkező álöltözetben is. A férfi életét a testi erőfeszítés, a szellemi kutatás, a harc, a küzdés és önfeláldozás jellemzi. Erős vonások, amelyek testi, életfenntartó és szellemi területre tágulnak. A felületes szemlélő ezekben belső erők, mégpedig lelki erők érvényét sejti. A mélyenjáró kutató a rejtett szexualitás dübörgését észlelheti. A küzdés, a törtetés, a fáradság, a lemondás végül is odatart, hogy az ösztönös igények kielégülést találjanak. A kispolgári gondolat hajlamos ezt a törtetést «tűzhelygyujtás» szent köntösébe öltöztetni, amely a legrejtettebb és legtitkosabb életkohóból robban elő. Ezt az a priori és a posteriori érvvel alátámasztható tételt nehezen tudják ugyan még önmaguk előtt is igazolni, de a pán1 Weininger i. m. 37. 1. 3 Weininger i. m. 131. 1. 2 Weininger i. m. 39. 1. 4 Weininger i. m. 202. 1.
