Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Artner Edgár: Még egy-két szó Nagy Konstantin kereszténységéről
138 ARTNER EDGÁR nünk kell Ivánkát, hogy nem engedte magát egészen félrevezetni. A zárójelben közbeiktatottak mutatják, hogy utánanézett Piganiol adatainak és meg is találta azt a forrást, amely a Iegautentikusabbnak tekinthető, Sokratés történetíró munkáját. Miután ugyanis Eusebius csak általánosságban emlékezik meg Konstantinus templomalapításairól Konstantinápolyban (mint közismertekről azok előtt, akiknek munkáját írta) és csak egyet, az Apostolok-templomát említi később kifejezetten,1 Sokratés az első, aki a konstantinápolyi templomokról többet tud mondani. «Ugyané városban (t. i. Konstantinápolyban Nagy Konstantinus) két templomot építtetett — olvassuk egyháztörténetében —, az egyiket Eirénének, a másikat Apostoloknak nevezik».1 2 Később azután így folytatja : «Ugyanez időben a császár (Constantius) nagyobb templomot építtetett, amely most Sophiának mondatik. Ahhoz a bazilikához van ugyanis kapcsolva, amelyik Eirénének neveztetik, amelyet a császár atyja (N. Konstantinus), minthogy azelőtt kicsiny volt, széppé és egyben tágassá tett. Most pedig mindkettő eggyé foglaltatott össze, egy bazilika elnevezése alatt mondatnak».3 A következő Sozomenos történetíró azután Konstantinus számos temploma közül, mint legszebbet és legnagyobbat, Szent Mihályét emelte ki,4 majd a későbbiek mind többet sorolnak fel az imént csak általánosságban említett marty- rion-ok közül, de a régi forrásokhoz szorosabban ragaszkodók munkáiban mindig felismerhető maradt a sorrend, amelyet Sokratésnél láttunk.5 Csak a justinianusi építkezés után kerül lassankint a Hagia Sophia az élre, de néha még felötlik annak emléke, hogy a régi épület eléggé szerény méretű volt.6 Mindezekben a régi forrásokban Hagia Dynamis1 Vita Const. III. 48. (M. Gr. 20, 1108. : a város tele van martyriumok- kal s tiszta a bálványoktól.) — U. o. IV. 58. sköv. ff. : «az Apostolok emlékére martyrion-t kezdett építeni a róla nevezett városban». A főgondot azután ő is, mint általában a görög historikusok, a szentföldi templomépítések részletezésére fordítja. 2 Socr. HE. I. 16. — (M. Gr. 67, 117.) 8 U. o. II. 16. (U. o. 217.) V. ö. M. Gr. 86, 2163. — Ugyanezt Baronius is észrevette már : Ann. ad a. 330. No. 19. 4 HE. II. 3. (M. Gr. 67, 940. : év raíg 'Eariaiç . . . vvv Mi/arjhov) — V. ö. Janin R. : Les sanctuaires byzantins de S. Michel (Echos d’Orient 1934, 28.) 5 Legszembetűnőbben kivehető ez Georgios Hamartolos idézett munkájában, ahol így sorolja fel a konstantinápolyi N. Konstantinus alapította templomokat : 'Ayíatv AnoaxóXmv, xai rfjç àyiaç Eigr/vriç, xai rov âyiov, Mœxiov xai rov âg/ayyéXov Miyarj iv râ> ’ Avant.<n. Ilgôç tovtoiç xrlÇei xai rr/v r Ayiav l'oxpiav (nb;aiov rfjç 'Ayiaç Elorpvriç) . .. — (M. Gr. 110, 606.) A Hagia Sophiának későbbi hozzáadása világosan kitűnik. A későbbieknél Sz. Mokios szentélyén kívül Akakioszé, Agathonikoszé, Menaszé szerepel leggyakrabban. 6 Így a Paulus Silentiariusszal kapcsolatban idézett Anonymus apud Combefisium szerint «hasonló volt a Sz. Andronikoszhoz (tévesen Agathonikos helyett) és Sz. Akakioszhoz». (M. Gr. 86, 2159.) — Theophilus idézett Chrono-
