Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Artner Edgár: Még egy-két szó Nagy Konstantin kereszténységéről

kereszttel együtt talált szegeket verette bele.1 A hatalmas szobor kezében levő aranyalmán pedig a felirat így szólt : «Oh Krisztus, neked, a világ uralkodójának és urának szolgálatára vetettem alá e várost, mint ezt a jogart és Rómának egész hatalmát ; védd azt és mentsd meg minden szükségből».2 Úgy véljük, ezek az adatok eléggé igazolják Nagy Konstantinus városának tisztán keresztény jellegét.

Hogyan állunk azonban az «Új Róma» templomaival? Ivánka cikkében így ír : «Ismeretes, hogy Konstantinus császár Bizáncban . . . három templomot alapított (lehetséges, hogy az egyiknek a felszentelése csak utódjának, Konstantinnak az uralkodása alatt történt, vagy pedig már egy átépítésről lehet szó, melyet újra szenteltek fel Konstantin alatt). A három templom neve : 'Ayía Arfva/uç, âyla Eoipía, ayía Eiqrjvr]. Az első templom már néhány századdal később tűnt el, a második, az ismert Hagia Sophia, Konstantinápoly főtemloma lett, a harmadik még ma is fennáll, mint lapidárium : a törökök az 532-ben átépített templomot hosszú ideig raktárnak használták». Piganiol megfelelő helye így hanzik: «326-ban az új fővárosban alapítják (on fonde)3 a Bölcseségnek (Sophia) ajánlott templomot, és valószínűleg (probablement)4 ugyanakkor a Hatalomnak (Dunamis) és a Békének (Eiréné) ajánlott templomokat». (I. m. 162.) Megváltjuk, ez a hely eléggé furfangos beállítású és alkalmas arra, hogy félrevezessen valakit. Ismét dícsérMÉG EGY-KÉT SZÓ NAGY KONSTANTINUS KERESZTÉNYSÉGÉRŐL 137

Palladiumot. L. még Comidas 34. — Az átszállítás nehézségeit érdekesen írja le Georgios Hamartolos IV. 180. (M. Gr. 110, 606. sköv.) Az ereklyékről a régi források adatait összegyűjtötte Nicephorus Callisti i. m. VII. 49. (M. Gr. 145, 1328.)

1 Zonaras XIII. 3. — Codinus 41. — Anonymus apud Banduri 14. — Id. szerző fentebb idézett munkájából. — A kereszt és a szegek legrégibb tanúja Sokrates : HE. I. 17. (M. Gr. 67, 120.), aki a köztudat hagyományára hivatkozik.

2 így Georgius Cedrenus XII. századi írónál: Historiarum Compendium I. 564. (Corpus script, hist. Byzantinae, Bonnae, 1838.) — A kolosszus Comnenos idejéig (1057) állott fenn. A 478-i földrengéskor leesett az aranyalma (amiért nem valószínű, hogy a mohamedánok erről nevezték volna el a várost), 542-ben a lándzsa, végül pedig az egész szobor ledőltekor tizen életüket vesztették romjai alatt. (Georg. Codinus 15. — Zonaras XVIII. 26.) Zonaras ennek az «eset»-nek kortársa volt. — V. ö. Janin R. : La topographie de Constantinople byzantine; études et découvertes 1918—1938 (Échos d’Orient 1939, 118.) Hagia Sophiáról 122. sköv. o., Konstantinus oszlopáról 133. o.

3 Nem mondja ki, de az előzményekből sejthető, hogy ezek alapítását is a neoplatonikus Sopatrosnak tulajdonítja, akinek az új város alapjainak avatásánál is előkelő szerepet szán («elnökölt e szertartásoknál»). Kár, hogy nem idézi a forrást, ahonnét ezeket az adatokat vette. Mindenesetre a város 331 május 11-i felszentelésénél püspökök «elnököltek».

4 Ezt a veszélyes kifejezést, amely szóról-szóra «bizonyíthatólag»-ot jelentene, Piganiol észrevehetően ott használja, ahol nem tud bizonyítani. — V. ö. munkája 211. old. 1. j.