Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Ibrányi Ferenc: A keresztény életeszmény erkölcsi tartalma

A KERESZTÉNY ÉLETESZMÉNY ERKÖLCSI TARTALMA 127 földi messiási ország gondolatában azt kérte, hogy az egyik fia jobb­ján, a másik balján üljön országában. Hallván ezt a többi tíz apostol, bosszankodott a két testvérre. «Jézus magához híván őket mondá : Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmat gyakorolnak felettük. Nem úgy leszen tiköztetek ; hanem aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a ti cselédetek, és aki első akar lenni közietek, az lesz a ti szolgátok ; miként az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és váltsá- gul adja életét sokakért».1 Jézus ebből az alkalomból kifejezetten min­tának mondja magát (miként az Emberfia ...»), akihez a tanítványnak hasonlóvá kell lennie. Nem a cselekvés szabályozása, hanem az erkölcsi személyiség alakítása lebegett az Üdvözítő szemei előtt, amikor mondta : «Nem különb a tanítvány mesterénél, sem a szolga uránál. Elég a tanít­ványnak, ha olyan lesz, mint a mestere, és a szolgának, ha olyan, mint az ura».1 2 A szavak indirekte kimondják, hogy a tanítványnak igazi feladata, hogy olyan legyen, mint a mestere. Krisztus az ő követését nemcsak az apostolaitól és a hozzá köze­lebb álló 72 tanítványtól kívánta meg, hanem mindenkitől, aki az evan­géliumot elfogadja. «És magához híván a sereget tanítványaival együtt, mondá nekik : Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem».3 A parallel helyen Lukácsnál olvassuk : «Szóla továbbá mindenekhez: Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és kövessen engem».4 Lukács evangéliumában valamivel később ugyancsak mindenkihez hasonló szavakat intéz : «Nagy sereg méné pedig vele és megfordulván, mondá nekik : Ha valaki hozzám jön és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még önnön lelkét is, nem lehet az én tanítványom. És aki nem hordozza keresztjét és jön utánam, nem lehet nekem tanítványom».5 Az uíana-menést nem lehet fizikai érte­lemben venni, hiszen a szavak értelme szerint azok között, akik fizikai­lag együtt mentek vele, lehet olyan, aki nem megy utána. Továbbá a követését megelőzőleg hangsúlyozza a mindenekfölötti szeretetet : kell, hogy a tanítványa jobban szeresse őt, mint atyját, vagy anyját, sőt önmagát is. A mindenekfölötti szeretet nélkül nincs Krisztus-követés : «nem lehet az én tanítványom». Az Üdvözítő nyilvános működésének elején, az apostolok kiválasztása és a hegyi beszéd elmondása után nemsokára félreérthetetlen szavakkal mindenki számára példaképnek mondotta magát : «Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik elfáradtatok és meg vagytok terhelve és én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra az 1 Máté 20, 20—28. V. ö. Márk 10, 35—45. 2 Máté 10, 24—25. 3 Márk 8, 34. 4 Luk. 9, 23. 3 Luk. 14, 25—27.

Next

/
Thumbnails
Contents