Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Brandenstein Béla, br.: Mégegyszer az okság elvéről
IRODALOM ---- LITERATUR —- BULLETIN 9 1 a 191—239. lapig terjedő — évekre összeállított — bőséges bibliográfiai anyag tesz tanúságot. Nagy örömmel hívjuk fel kedves olvasóink figyelmét a .tartalmas könyvre, mert belőle nemcsak egy jó embernek, nagyműveltségű keresztény tudósnak nemes egyénisége sugárzik felénk, hanem megtanulhatjuk azt is, hogyan kell megítélnünk a büntetőjog és — ami ránk nézve fölötte értékes — a keresztény erkölcsi elvek magaslatából azokat a korszerű, világnézeti és gyakorlati kérdéseket, amelyek az állam, a társadalom, a család és az egyén életében ma mindannyiunkat annyira érdekelnek. —.— II. Külföldi irodalom. Jac. van der Veldt O. F. M.: Prolegomena in Psychologiam. Roma, Antonianum, 1938, 308 old. Ára 25 líra. Elismerést érdemlő vállalkozás volt a lélektan általános előfeltevéseit, aminők a tárgy, a módszer, a kutatási terület feloszlásának a kérdései, a modern tudomány eredményeinek a figyelembevételével újskolasztikus szempontból megvilágítani. A pszichológia nagyarányú fejlődését, újabb eredményeit a skolasztika sem hagyhatja figyelmen kívül ; J. van der Veldt könyve épp modern, korszerű tájékozottságával érint bennünket kellemesen. Műve az első latinnyelvű kézikönyv, mely a lélektanról a kutatás mai állását tükröző helyzetképet ad s ezzel, különösen a módszer tekintetében, a skolasztikus pszichológia mai feladataira is élénken rávilágít. A könyv címe a tartalmat híven visszaadja, anyaga nem nyúlik túl a szorosan vett bevezető kérdések keretén. Történeti távlatképe kissé túlságosan tág, általában a tudomány és a bölcselet viszonyának a vizsgálatából indulva ki, mindamellett a lélektan fejlődéséről a keleti népeknél kezdve, egészen a mai alkat- és strukturális pszichológiáig, jó áttekintést ad. Mindenesetre, a tomista lélektant jelentőségénél fogva részletesebben ismertethetné. A lélektannak még az újskolasztikusoknál is gyakori egyoldalúan biologisztikus meghatározásával szemben hasznos reflexióra indít a tárgynak a modern kutatás különböző szempontjaiból történő megvilágításával. A kutatási kör mai méretei mellett a szerzőt kissé nehéz feladat elé állította a pszichológia felosztásának a kérdése, illetve az egyes irányoknak a megállapított szempontok szerint való osztályozása. Az itt nehezen elkerülhető ingadozásnak kell tulajdonítanunk, hogy pl. a pszichoanalízist speciális kutatási területnek tekinti, holott azt kétségtelenül elsősorban a módszertani szempont jellegzi meg. Kevesebb nehézség állt útjában a módszerekről való áttekintésnél. A szerző irodalmi ismeretei tág körben mozognak. A mai német, olasz, francia, angol irodalomban kellő jártasságot árul el. Ez a sokoldalú és tágkörű tájékozódás könyvének kétségtelenül fő értéke. Kritikája általában találó, bár szívesen látnok, ha a problémáknak spekulatív szempontból való jelentőségére erősebben rávilágítana. Ilyen tárgyú könyvnél különleges nehézséget okoz a modern terminológiának latinra való átültetése. A szerző ennek a feladatnak is egészében sikeresen megfelelt. Könyve terjedelménél fogva a tanítás
