Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Ivánka Endre: Hugo de Balma

62

IVÁNKA ENDRE

egyedüli mestere és tanítója. Nem külső oktatás ez, hanem belső meg- világosítás, amelyben az részesül, aki szereti az Istent.1

Mert a szeretet az, melynek révén az Isten adja ezt a tudást. Keresztes Szent János tanítása szerint az «unio mystica», mely az isteni lét közvetlen átélését és tapasztalását teszi lehetővé, nem a megismerés, hanem a szeretet síkján történik. A misztikus megismerés szerinte «cognitio affectiva». J. Maritain a fent idézett értekezésben2 és egy másik, hasonló összefoglalásban3 sorol fel erre vonatkozó idézeteket és így foglalja össze Keresztes Szent János tanítását : c’est par l’union d’amour qu’elle souffre les choses divines et les touche. Hugo de Balma szerint is a misztikus megismerés lényege az, hogy a szeretet útján vezet az Isten közvetlen megismeréséhez.4 Sőt éppen ebben különbözik minden más tudománytól, melyekben a megismert tárgyhoz való szeretet vagy vonzás csak a tárgy megismeréséből fakadhat ; a misztikában viszont a szeretet maga a megismerés eszköze és alapja.5 Az Isten iránti szeretet azonban az isteni kegyelem ajándéka. Ezért hangoztatja Keresztes Szent János, hogy a legmagasabb misztikus «contemplatio» passzív állapot.6 Ugyanezt fejezi ki Hugo de Balma is, amikor azt mondja, hogy a kezdők kontemplatiójára alkalmazható az a zsoltárvers :

1.. . Status, in quo . . . anima experimentaliter percipit, solo Deo interius dirigente et docente, quod non postest vi aliqua mortali vel eloquentia reserari. Quod nec Aristoteles nec Plato nec aliquis mortalis aliqua philosophia vel scientia potest nec potuit nec poterit intelligere, quod solus Deus sive amor docet interius, ut discat omnis rationalis anima a summo doctore et aeterno acquirere scientiam. (346 aC.) Egészen Hugo de Balma szellemében az erfurti karthauziak fent idézett könyvlajstroma is így írja körül a misztika lényegét : Quae theologia valde distat ab ea, quae communi vocabulo in usu est et scolastice addiscitur (azaz : melyet általában theologiának neveznek és az egyetemeken tanulnak) quia ipsa est extensa in summo desiderio in Deum secundum apicem desiderative virtutis unita Deo, quam nullus philosophorum unquam potuit invenire. Cuius magisterium spiritus sanctus sibi soli reservavit. (Lehmann u. o. 271, 31—35.)

2 Études Carmélitaines 16 (1931) I, 78—79. 1. és 94—100. 1.

3 Todo y Nada, Vigile 1930, 181—211. 1., a 189. és 190. lapon.

Az idézések technikai okokból nem a quaracchi-i kiadás alapján, hanem az 1751—1755-ös velencei kiadás szerint történtek, mely Hugo de Balma művét szintén S. Bonaventura művei között hozza, mégpedig a XI. kötetben. A számok a XI. kötet lapszámaira vonatkoznak.

4 Mistica theologia . .. docet ad cognitionem immediatam Creatoris attingere per amoris unitivi aspirationes flammigeras, quibus non tantum quia Deus est sed etiam quid sit Deus beatissimus . . . infallibiliter adhuc degentes in miseria praegustamus (374 aC).

6 Licet in humanis primo oporteat intelligere quam affici, in vera tamen et experimental! cognitione divinorum oportet primum sentire per amorem quam ipsum Deum qui sentitur intelligendo cogitare. Ergo oportet consurgere per amorem, ut ex isto statu cognitionis in ipsa mente vera cognitio relinquatur (397 bC).

6 Maritain, Études Carmélitaines 16 (1931) I. 83. és 100—101. 1.