Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)
BORROMEI SZENT KÁROLY HATÁSA MAGYARORSZÁGON 47 megszerezték a Szent érmét, melyhez a pápa rendkívüli búcsúkat engedélyezett. Carlo Caraffa nuncius 1624 november 30-án az államtitkári hivatalon keresztül érmeket kért Lobkovitz nagykancellár felesége és hattagú családja számára, mivel pedig még mások is akartak részesülni a kegyelemben, a maga számára felhatalmazást kért hasonló érmek megáldására és kiosztására. Az államtitkári hivatal a következő év elején eleget tett a nuncius óhajának, aki ezért február 25-én mondott köszönetét. Ugyanabban az időben egy magyar főúri leány, Csáky Borbála a mantovai herceghez ment nőül.1 A spanyol, majd az osztrák örökösödési háború a Habsburgoknak juttatja Milánót. III. Károly császár és király udvarában uralomrajut az olasz műveltség, az olasz nyelv, színház és zene. Az uralkodó személyesen is nagy tisztelője volt Milánó szent püspökének, kinek nevét viselte. Bécsben nagyszabású templom, a Karlskirche építésével tette szélesebb körben ismertté tiszteletét birodalmában. Az új szentegyház alapkövét gróf Erdődy László nyitrai püspök, magyar alkancellár szentelte meg 1716-ban az egész város és az udvar jelenlétében.2 A magyar fő- és középnemességnek egyre nagyobb arányú bekapcsolódása az udvari életbe a XVIII. század folyamán, a Milánóval és a lombardiai területekkel létrejött sűrű összeköttetések Szent Károly történeti alakját közelebb hozzák a magyar katolikus világhoz és elterjesztik tiszteletét előbb az előkelő körökben, majd a nép széles rétegeiben is. Ezeknél a külső kapcsolatoknál sokkal mélyebb hatást ért el a papnevelés, mely Borromei Szent Károlyt a papi és főpásztori élet legnemesebb eszményének, az öntudatra ébredt és a belső megújhodás útján haladó katolicizmus korszerű főpapjának mutatta be a trienti zsinat szellemében nevelt új papi nemzedék előtt. Ebben a korszakban a papnevelés általában a jezsuitarend szinte kizárólagos kiváltsága volt. Jezsuiták vezették a római német-magyar kollégiumot és a Pázmány-alapította bécsi magyar papnevelőt, a hazai papság színe-javának, a nagy méltóságokra kijdőlteknek két előkelő nevelőintézetét, az örökös tartományokban működő pápai alapítású kollégiumokat, amelyekben állandóan magyar kispapok is nevelkedtek, végül a magyar katolicizmus új központjában, Nagyszombatban alapított papnevelőházakat. A rend szelleme és hagyományai mélyen rányomták bélyegüket a világi papok számára fenntartott nevelőinté1 Timon: i. m. 325. 1. — Nicolaus e Comitibus Csáki Summus Hungáriáé Antistes creatus. Tyrnaviae, 1752. p. 16. — Bibi. Vat. Barberini Latini vol. 6935. f. 43r. — 38v. — Vol. 6936. f. 49r. — Azokban a napokban halt meg Károly fó'herceg. U. o. f. 54fr. 2 Uxa József: A budavári kir. kápolna . .. Budapest, 160. 1. — Erdődy László Ádám processzusa : Arch. Vat. Secr. Processi vol. 100. f. 317r.—335v. — Utódjáé : u. o. vol. 123. f. 405r.—412v.
