Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
344 BENDEFY LÁSZLÓ A «De millenariis autem ...» kezdetű mondat a rejtélyes millenarius szó valódi értelmét világítja meg előttünk. A kulcsot a «centenariis seu centurionibus» azonosság szolgáltatja. Nem lehet kétséges, hogy az utóbbi kifejezés századost jelent. Nyilvánsággal kitűnik ez Julianus híradásából : «Item C hominibus unus centurio preest.. ,»37 Ha tehát a centenarius szó százados, akkor a millenarius szó minden bizonnyal ezredes értelemben szerepel. Julianus id. leveléből tudjuk, hogy a tatár hadsereg beosztása a tízes számrendszer szerint történt. Legkisebb egysége a tíz főből álló szakasz, ennek élén egy tatár áll. Tíz szakasz, egy tatár századossal az élen egy századot alkot. Tíz század — nyilván — egy ezredet és tíz ezred egy töményt. Ugyanilyen beosztású volt a baskír-magyarság hadserege a tatár szövetséget megelőző (XIII. századeleji) időkben is. Ha a szakaszok és a századok élén tatár parancsnokok állottak, nehéz elképzelnünk, hogy az ezredesi méltóságot magyar ember egyáltalán viselhette a tatár fennhatóság korában. Mégkevésbbé hihetjük ezt a töményparancsnoki tisztségről. A londoni kódex id. részlete azonban nem ezredesi, hanem annál magasabb méltóságra utal : «... filius cuiusdam magni millenarii, vocatus T h ar m agar.» A név alakja azt a gondolatot kelti bennem, hogy összetett és első felében csonka szóalakzattal van dolgunk. Második fele kétségtelenül «magyar», első fele is értelmes lehetne a Thar = tar alakban is, azonban mégis úgy sejtem, hogy ez az alak a németajkú Henrik testvér bemondásában (vagy a kódexíró feljegyzésében?) megcsonkult, mert annak alakja eredetiben — minden valószínűség szerint — tarkhan lehetett. Erre utal a Föl. 101 rectoján olvasható fejezetcím is : 1st! filii Imperatorum fuerunt... baptizati. A tarkhan (v. ö. magyar tarján) szó török méltóságnév. Jelentése szerint király vagy alkirály.38 Mivel nincs okunk feltételezni, hogy a tatárok a nyugati hadjárat után a baskírokkal addig fennállott szövetségi viszonyukon változtattak volna, kézenfekvő, hogy a Thar- magar szóalakzatban a «Tarkhan magyar» névalakot sejdítjük, azaz azt a kimagasló magyar méltóságot, aki a baskír-magyarság élén á Iván köztük és a Baskíria élére rendelt mongol Estokis között vagy valami közvetítő szerepet töltött be, vagy kimondottan tarjánja, alkirálya a magyarságnak. Ebben az esetben cselekedetei részben önállóak és akkor felelős azokért a mongol felsőbbségnek, részben pedig a mongol kormányzó magas parancsainak, rendelkezéseinek végrehajtója. Szerepe és ügyköre alkalmas arra, hogy az önérzetes magyarság előtt elvegye a tatár fennhatóság parancsainak bántó élét. 37 L. 14 a. id. Fontes, 42. 1. 26. sor. 38 Részletesen 1. Németh Gy. 4 a. id. m. 256. skk. 11.
