Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Schütz Antal: A glosszolalia
302 SCHÜTZ ANTAL dekében elnyomja a Lélek jelentkezését. Egy-egy nyelven-szólás általában röviden és gyorsan, nagy beszélő-készséggel történik. Az embernek határozottan az a benyomása, hogy különféle nyelveket hall, melyek hanglejtésben, hangzógazdagságban stb. különböznek egymástól. Egyáltalán nem artikulátlan hangokkal van itt dolgunk.»1 Jelentős a fönt említett Paul pásztor vallomása : «Lelki békességem olyan volt, mint a csöndesen folyó víz. De égő vágy lángolt bennem, hogy Akit szivem szeret, még jobban kijelentse magát rajtam, a nyelveken-szólás adománya által is, mint az apostoloknál pünkösdkor. Már a várás is fölemelő volt. S közben olykor megérintődött az alsó állkapcsom ... Egy este hét testvérrel imagyülekezetet tartottam. 10 és 11 óra közt olyan erős hatás alá került a szám, hogy alsó állkapcsom, nyelvem, ajkam beszédre mozdult, anélkül hogy én indítottam volna. Teljesen tudatomnál voltam, és egészen csöndes volt a lelkem. Engedtem mindezt történni, anélkül, hogy szólni tudtam volna. Ha próbáltam is hangosan imádkozni, nem ment, német szavaim egyike sem illett bele szájállásomba. Az előttem ismeretes más nyelvekben sem találtam szót, melyek beleillettek volna a rajtam végbemenő száj-alakulásokba. Láttam, hogy szám némán beszél idegen nyelven, és rájöttem, hogy megkapom a megfelelő beszédet is... Föltekintettem az Orra, és kértem : adja meg. S nemsokára szólásra kaptam indítást. És most valami csodálatos dolog történt. Mintha tüdőmben új szerv képződött volna, mely a szájállásomhoz szabott hangokat is elő tudta teremteni. A szájmozdulásaim nagyon gyorsak voltak ; tehát a beszédnek is gyorsan kellett menni. Úgy tűnt fel, mintha csakúgy előörvénylettek volna a hangok. Ilyenformán csodálatos nyelv támadt, amelyet soha nem beszéltem. Hangzása után az volt az érzésem, hogy kínai. Azután egészen más nyelv jött, más szájalakulással és csodás más hangokkal.. .»2 Más figyelőknek persze mások a benyomásai. Carlyle, Irving őszinte tisztelője, egy ilyen gyülekezeten való jelenléte után azt írta a feleségének: «more like a Bedlam (az angol «Lipótmező») than a Christian church». Mások még erősebb kifejezésekben szólnak. Ennek a «nyelveken» szólásnak néhány példája: «O me, sontra von te, par las a te se, ter mon te, roy ke ; ran passan par du monte» (angol írással, egy manchesteri gyülekezetben). Értelmezése: «Igen, kedves testvér, azt üzeni neked az Úr, légy alázatos és engedelmes a föléd rendelt papság iránt» stb. Egy pün- kösdös gyülekezetből : «Schello mo dal badbad wotschikrei ; sangala sing, man- gala mang» (német írással). Paul arra is vállalkozott, hogy egyházi szövegeket «lefordított» «glosszolaliára». így pl. az ismert protestáns egyházi éneket «Lass mich gehen» : «schua ea, schua ea | o tschi biro ti ra pea | akki lungo tari fungo I u li bara ra tungo | latschi bungo ti tu ta (első versszak). S ha idáig elmentünk, kell egy tekintetet vetnünk a nem-vallási, merőben pszichológiai «glosszolaliára» is. Pszichikailag jellemzi a glosszo- laliát, hogy a beszélő szervek mozgató idegeit nem mint rendesen, a szólni- akarás indítja és irányítja, hanem azok a tudatosság és szándékosság kisebb-nagyobb fokú kikapcsolásával önkénytelenül, automatikusan inger1 H. Rust: Das Zungenreden. Eine Studie zur kritischen Religionspsychologie 1924, p. 5. 2 Ap. Rust i. m. 9.
