Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Zimándi Pius: Pázmány Péter a társadalmi kérdésről
282 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN Ez a revízió szerzőnknél is szerencsésen megtörtént, nagyon sok kérdésnél a mai tudományos álláspontot sikeresen egyezteti össze a régi skolasztikus tanítással. Sok helyen kitűnően oldja meg a modern nehézségeket és mutatja ki, hogy a hagyományos tan az új megállapításokkal szépen összeegyeztethető. Azonban a határvonal megvonása nála is hiányzik. Ő sem meri a kérdést nyíltan felvetni. Talán azért, mert azt hitte, hogy ezzel a beosztással : általános és különös metafizika, már a határvonal is meg van adva. Az ontológia általános, a kozmológia speciális metafizika. Mindkettő tehát a metafizikának egy-egy fejezete. Míg ellenben a természettudományok nem metafizikai, hanem fizikai tudományok. Kétségtelen, hogy e felfogásnak van némi alapja. A természetbölcselet magasabb szempontokból veszi szemügyre a természetet, melynek közvetlen okait a természettudományok tárgyalják. E felfogásban tehát a metafizika a fizikánál, természetnél magasabb szempontot jelent. És tényleg, a metafizika szónak elasztikus tartalmi fogalmazása ilyen értelmezést megenged. Mégis több rációja van a régi felfogásnak, mely szerint a metafizika nem a természetet vizsgálja, hanem éppen azt, ami a természet után következik, vagyis azt, ami a természetnél magasabban áll az abstrakció világában. E szerint a valóságbölcselet két részre osztható : a fizikára és a metafizikára. Mióta azonban a lélektant jobban összecsoportosították, azóta a kettő közé kellett azt helyezni, mert egyes fejezetei a fizika világába, más fejezetei ellenben a metafizikába tartoznak. Szerzőnk az egész kérdést összefogja és mindenestől a metafizikához csatolja a való világ bölcseletét. Könyvének beosztása egyébként megőrzi a hagyományos felrészelést. Műve első részében az élettelen testek metafizikájáról, második részében az élő testek metafizikájáról beszél. A világegyetem bölcseletét az első részhez osztotta, bár sokan legújabban ezt külön veszik és ezzel tagadhatatlanul világosabbá teszik az áttekinthetőséget. Mennyivel rendszeresebb így az anyag elrendezése : anyagvilág, szerves világ és a világegyetem bölcseleté. Szerzőnk munkája lehetőleg a teljes kozmológia anyagát igyekezik nyújtani. Egyes kérdések különösen kimerítően és sokoldalúan vannak tárgyalva. Különösen szépen dolgozza fel az anyag szerkezetének kérdését és határozottan pálcát tör a régi hilemorfizmus mellett. Bőségesen tárgyalja a szerves világ bölcseletét. Előadása mindig szabatos, világos. Határozott fejlődés észlelhető a skolasztikus fogalommagyarázat világossága és áttekinthetősége szempontjából. E könyvében sem téveszti szem elől célját, a szak- képzettséget nélkülöző nagyközönség érdekeit. Műve mindvégig megmarad ennek a felvilágosító és ismeretterjesztő hivatásnak a magaslatán. Hisszük is, hogy a magyar értelmiség szeretettel és megbecsüléssel fogja azt fogadni ! Erdey Ferenc. Két hasznos illemkönyvet ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe : 1. Tower Vilmos: Illemkódex papok és szerzetesek számára. Budapest, {Korda), I. kötet, 2. kiadás, 1939. 426 lap. — A jelen mű egy készülő nagyobb sorozatnak 1. köteteként jelent meg. Használhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1. kiadás egy hónap leforgása alatt elfogyott.
