Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Zimándi Pius: Pázmány Péter a társadalmi kérdésről
270 TAKÁCS INCE A magyar művelődéstörténet, de az egyháztörténet is hasznát veheti Höslinger könyvének, aki munkája elején a középkori — túlnyomóan egyházi jellegű — iskolaügyről is ad rövid összefoglalást. A városi iskolákon át szivárgott be az állami befolyás, amely Mária Terézia előtt — kivéve a tisztán egyházi iskolajogot megtartó salzburgi territóriumot — az állami tanítási felügyelet rendszerében nyert kifejezést. A XVIII. és XIX. században nőtt meg erősebben az állam befolyása. Az egyensúlyt már az 1855. évbeli konkordátum kereste, amely az iskolák tekintetében az államot és az egyházat mint egyenrangú felet gondolta el. A régi Ausztria bonyolult viszonyai okozták, hogy alig egy évtized múlva ezután (1868. május 25-i iskolatörvény) ismét ellentétes irányban történt a szabályozás. Móra Mihály. Középkori franciskánüs-járás Keletázsiába. Megragadja az olvasó figyelmét az a három vaskos kötet, amely P. Anastasius Van den Wyngaert O. F. M. tollából látott napvilágot Sinica Franciscana1 címen. Nagy felkészültség, kritikai szellem, széles látókör, higgadt ítélet és nyugodt tárgyilagos előadás jellemzi ezeket a köteteket. A szerző forrást akart adni a tanulmányozók kezébe, azért ez az egész kiadás elsősorban tudósoknak, szakembereknek készült. Mivel a legtisztább vizű forráshoz óhajtja vezetni olvasóit, azért a mű mindvégig megtartja purifi- káló, folytonosan a tökéletesebbet kereső jellegét. Mint az első kötet Prae- fatiójából kitetszik, a sz.-nek főcélja a ferencesek kínai missióinak forrásait bemutatni 1579-től 1839-ig, azért ez az első kötet, amelyet mi most ismertetni szándékozunk, csak időrendi és történeti bevezetésül szolgál a későbbi kötetekhez (XII. old.). A másik két kötet tulajdonkép már ezt a megjelölt célt domborítja ki előttünk. A Sinica Franciscana első kötete Sz. alapos munkásságát világítja meg előttünk. Ennek bizonysága a szinte áttekinthetetlen sok kézirat és nyomtatott mű felsorolása. Európának minden nagyobb könyvtára szerepel itt. Fölhozza mint a kódexek lelőhelyeit a római, párizsi, firenzei, londoni, madridi és velencei könyvtárakat. Ezek mellett még más városok levéltárait is hozza ; összesen 44 város könyvtárainak jegyzéke olvasható. A legtöbb kézirat B. Pordenonei Odorik Relatioját tartalmazza ; azért ennek kiadását (413—495) kell a legtökéletesebbnek tartanunk. A nyomtatásban megjelent művek között Sz. két magyar írótól származó könyvvel külön is fölhívja figyelmünket. Ezek : Dr. Karácsonyi János, Szent Ferenc Rendjének története Magyarországon 1711-ig, I. Budapest, 1923; a másik Thallóczy, Jirecek-Sufflay, Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, Vindobonae, 1913. A bevezető részben röviden előadja a mongolok áttekinthető történe1 Quaracchi, 1. kötet 1929; II. k. 1933; III. k. 1936.
